Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió kiemelt közlekedési infrastruktúra-fejlesztő nagyberuházásai (transzeurópai hálózat - TEN) a tervezetthez képest legalább 10 százalékkal drágulnak - ha egyáltalán megvalósulnak. Az Európai Parlament megrendelésére elkészült tanulmány, amelyet a brit auditáló cég, a PricewaterhouseCoopers (PwC) jegyez, átvilágította a 2004-ben tervezett harminc projektet, és úgy találta, hogy a 340 milliárd euró összköltség 379 milliárdra drágul. Az elemzés a több mint 10 százalékos felár okaként a gyatra projektmenedzsmentet, a tervezési nehézségeket, a változtatásokat a projektek megvalósításában, a pereket és a finanszírozási problémákat említi.
A londoni Financial Times kiszivárogtatott a jelentésből és idézi az EP közlekedési bizottságának olasz elnökét, Paolo Costát, aki szerint nem lesz könnyű előteremteni a TEN-beruházások anyagi eszközeit. A szükséges pénzek 80-90 százalékát kell a tagállamoknak fedezniük, a többi közösségi hozzájárulásból érkezik, de kérdés, hogy például Olaszország, amely 15 éve a leglassúbb gazdasági növekedésű uniós országok között van, képes lesz-e kigazdálkodni a pénzt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát. A vasúti, tengerhajózási és közúti projektek nagy része érinti Olaszországot - ennek megfelelően Rómának kellene a legmélyebben a zsebébe nyúlnia -, 62,7 milliárd euróra becsülik a költségeket. A projektek között szerepel például a Brenner-hágó alatti alagút, a Németországtól Szicíliáig haladó vonat-összeköttetés, (a Berlin-Palermo vonalat potom ötmilliárddal becsülték alá). Rosszul szerepelnek az Ibériai-félsziget projektjei is: a portugáliai Sinest Madriddal összekötő, tehervonatoknak szánt vasútvonal a tanulmány szerint tízéves késésben van, hasonlóan a szintén a két ország között tervezett nagy sebességű vonathoz. A legnagyobb melléfogás a Franciaország és Ukrajna közötti, 38,1 milliárd euróra becsült vonatot érinti, a PwC szerint ennek az árcéduláján 52,7 milliárd lenne.
Az Európai Bizottság közlekedéspolitikáért felelős tagja, Jacques Barrot szóvivője, Michele Cercona nem akarta túldramatizálni a helyzetet. Mint az EB tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, Brüsszel is látni akarja a feltehetően a tagállamoktól származó számokat, egyébként az EB-nél is folyik egy hasonló munka, amit a projektkoordinátorok (köztük Balázs Péter) végeznek, és ez kiterjed a pontos költségekre, határidőkre és a finanszírozásra. A TEN az EU közlekedési minisztereinek május 16-ára tervezett szlovéniai informális találkozójának kiemelt témája, ahol azt is megvizsgálják, milyen mód van a beruházások állami, illetve ppp-konstrukcióban történő kivitelezésére.
