Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Térségünkben a legnagyobb gázárnövekedés Lengyelországban megy végbe, azt követi Csehország, míg a legszerényebb a drágulás Szlovákiában. A pozsonyi árszabályozási hivatal (ÚRSO) a dráguló földgáz miatt - a szlovák gázművek (SPP) januártól 4 százalékkal magasabb árat számláz - beleegyezett abba, hogy a hőszolgáltatók márciustól átlagosan 3 százalékkal emeljék áraikat, miközben januártól mindössze 0,4 százalékkal kúszott fel a távfűtés díja, ami egy háromszobás lakást alapul véve havi 10 koronányi többletkiadást eredményezett. Ha a jövő hónapban további 3 százalékkal nő az összeg, akkor az újabb 50 koronás havi kiadást jelent. Az érintett hőszolgáltatók már 2007 végén jelezték: az ÚRSO nem reális adatokból kiindulva állapította meg az idei drágulás mértékét, ugyanis a hivatal éves szinten hordónkénti 77 dolláros kőolajárból indult ki, miközben 2007 novembere óta a nyersolaj világpiaci átlagára 89-100 dollár között ingadozik. Csehország liberalizált gázpiacának domináns szereplője, az RWE Transgas bejelentette, hogy a háztartások számára áprilisban 3,1 százalékkal felemeli a gáz árát - ami az év első negyedében már 7,4 százalékkal nőtt. A gázárakkal egy időben emelkedett februárban a vízdíj (4,2 százalékkal) és a csatornadíj (5 százalékkal).
Lengyelországban januárban 9,9 százalékkal ment feljebb átlagosan a lakossági gázár, amit a gyakorlatilag monopolhelyzetben levő PGNiG gáz- és olajtársaság további több mint 30 százalékkal akart áprilisban feljebb vinni, miután a jelenlegi ár miatt ezen az üzletágon az első negyedévben a becslések szerint 300 millió zlotyt veszít. Az energiaügyi felügyelet legfeljebb 20 százalékot tart elfogadhatónak, a cég viszont egyelőre csak 25 százalékig volt hajlandó lemenni.
