Az elemzők többsége inkább a negatív, mint a pozitív hatásait emeli ki a Fed keddi, 75 bázispontos kamatcsökkentésének. A lépés segítséget nyújt ugyan a hitelszűkében szenvedő bankoknak és a gyenge dollár exportösztönző hatását kihasználó vállalatoknak, ám ezért az infláció felgyorsulásával kell majd fizetni. A bankok levegőhöz jutnak és javítani tudják fizetőképességüket, ám a gazdaságba kerülő pluszpénz, amint eljut a fogyasztókhoz, növelni fogja a keresletet. A Fed feladott valamit, amit igazán képes lenne ellenőrzése alatt tartani: az áremelkedések hosszú távú kontrollját - fogalmazott a jegybank egyik volt kerületi elnöke. A nagyobb pénzkínálat nem teszi egészségesebbé az amerikai gazdaságot, nem növeli a munka termelékenységét - tette hozzá. Az elemzők többsége szerint egyébként további monetáris enyhítésre lesz szükség.
A kamatdöntés után tovább emelkedtek az amúgy is történelmi csúcson lévő élelmiszer-, nyersanyag- és energiaárak, mivel a befektetők úgy látják, hogy a hitelköltségek enyhítése átmenetileg segíthet elkerülni a gazdaság további lassulását s ezzel az árupiaci termékek iránti kereslet csökkenését. Az exportcégeket segíti ugyan az alacsonyabb kamat miatt is gyengülő dollár, ám amit ezen nyer a gazdaság, azt elveszítheti az infláció növekedése miatt bajba kerülő cégeknél. A Delta Air Lines például kétezer munkahely megszüntetését tervezi, hogy csökkentse az égbe szökő üzemanyagárak miatt megugrott költségeit. A lakáspiac ugyanakkor a bankszektorhoz hasonlóan egyelőre fellélegezhet, amit az is segít, hogy az illetékes felügyelet harmincról húsz százalékra csökkentette a jelzáloghiteleket finanszírozó Fannie Mae és a Freddie Mac tőkefedezeti előírásait. Ez megnyitja az utat, hogy a két pénzintézet 200 milliárd dollárral növelje a jelzáloghitel-piac likviditását. Hosszabb távon azonban a megugró infláció a lakáspiacot sem kerüli majd el - figyelmeztetnek a szakértők.
