Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozója egyrészt megerősítette a korábbi klímavédelmi elkötelezettséget - 2020-ra húsz százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok 1990-es kibocsátási szintjét, másrészt az energiaigényes nagyipar garanciát kapott arra, hogy nem áldozzák fel versenyképességét a környezetvédelem oltárán. A tagállamok az év végéig megállapodnak a konkrét vállalások nemzeti ütemtervéről, mind a gázkibocsátás csökkentését, mind a megújuló energiaforrások hasznosítását illetően. Angela Merkel német kancellárnak sikerült elérnie, hogy az emissziós jogok 2012-től érvényes új kereskedési rendszere figyelembe veszi majd, ha jövőre nem sikerül az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján egyezségre jutni a kiotói megállapodáson kívül maradt országokkal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal és Kínával. Berlin azzal érvelt, hogy az emissziós rendszer kiterjesztésével és megdrágulásával a klímavédelem nem sokat nyerne, mert az ipar az EU-n kívülre vonulna, ahol olcsóban szennyezhet...
Megvitatták azt a francia-brit javaslatot is, miszerint adókedvezményben részesítenék a környezetbarát termékeket, bár mivel több tagállam is szkeptikus volt, ezért hatástanulmányt rendelnek, és majd annak nyomán döntenek az esetleges lépésekről. Párizs továbbá azt szorgalmazta, hogy vegyék figyelembe, ha egy ország - például Franciaország - villamosáram-termelésének jelentős részét atomreaktorokból nyeri, amikor meghatározzák a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. Utóbbi esetében Magyarországnak - szemben a 20 százalékos átlagos uniós vállalással - 2020-ra "csak" 13 százalékos részesedést kell elérnie. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a jelenleginek a duplájára kell növelni az energiafelhasználásban a "zöld" energiaforrásokat, és mint Gyurcsány Ferenc kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, ehhez az állami befektetések mellett a kormány a magánszféra beruházásaira is számít.
A csúcs másik témája az energiapolitika volt. A tagállami vezetők hosszan foglalkoztak az Északi és Déli Áramlattal. Előbbit Varsó élesen támadta, mert az Oroszországból Németországba, a Balti-tenger alatt haladó gázvezeték elkerüli Lengyelországot. Ugyanakkor a Déli Áramlatot - amelyről Budapest a napokban írt alá szerződést Moszkvával - nem érte bírálat. Ezzel párhuzamosan Magyarország továbbra is elkötelezett a Nabucco- gázvezeték mellett - szögezte le Gyurcsány, és tekintettel ennek kényes politikai vonatkozásaira, a kormány a napokban kinevezi "Nabucco nagykövetét". Külügyi források a Napinak megerősítettek, hogy a Nabucco-iroda vezetője Bayer Mihály jelenlegi moldáviai nagykövet lesz.
