Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A régió sereghajtója Magyarország címmel közölt nagyobb elemzést térségünkről a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági napilap hétfői száma. Az írás elején megállapítja: tavaly Szlovákia bruttó hazai terméke 10,4 százalékkal nőtt, ami az országot Európa élvonalába repítette, ám nem szabad elfelejteni, hogy Csehország és Lengyelország is nagyszerűen teljesített. A két állam GDP-je 2007-ben egyaránt 6,5-6,5 százalékkal nőtt, ami Prága esetében abszolút rekordnak, Varsó esetében pedig az utóbbi tíz év legjobb teljesítményének számít. Egyedül Magyarországnak nem megy, az 1,3 százalékos növekmény az Európai Unión belül a legalacsonyabb mutatónak számít.
"Magyarországon valóban bekövetkezhet a stagfláció" - mondta Anton Marcincin, a Világbank szlovákiai képviselője. A közgazdász Csehországról szólva közölte: a cseh gazdaság teljesítménye nagyon erős, dacára annak, hogy ott semminemű, Szlovákiához hasonlatos mélyre ható reformok nem történtek. A visegrádi régió 2007-es, összességében dinamikus teljesítményének köszönhetően Szlovákia egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért színvonala elérte az Európai Unió átlagának 67,7 százalékát, Csehország már 81,2 százaléknál tart, Magyarország visszacsúszott a harmadik helyre (64,1 százalékkal), a sereghajtó pedig Lengyelország 54,5 százalékkal - az Eurostat adatai szerint. Az idén már lassuló Szlovákia, ha továbbra is tartja az évi 5,5 százalék körüli növekedési ütemét, akkor 2022 környékén foghatja be cseh szomszédját.
A Hospodárské Noviny Magyarországról a Szomorú magyarok alcím alatt írt: a visegrádi négyek egyetlen, súlyos gondokkal küszködő államaként említi. Az alacsony gazdasági növekedés mögött adó- és árnövekedés húzódik meg. A HN nem felejti el megemlíteni, hogy Szlovákia hiába produkál elképesztő mutatókat, még mindig sereghajtó az átlagbérek terén. A lap szlovák koronára átszámítva közölte a négy visegrádi ország 2007-re vonatkozó országos átlagbérének nagyságát, eszerint vezet Csehország 26 399 szlovák koronával, második Magyarország 26 252-vel, 3. Lengyelország 23 793-mal, végül következik Szlovákia 20 146 koronával (1 szlovák korona - 8 forint). A cseh vagy a magyar átlaggal egyedül a szlovák szinttől messze elszakadó Pozsony megye tud versenyezni, ahol tavaly 26 417 korona volt az átlagbér, miközben a keleti országrészben található Eperjesen csupán 15 000 korona (kb. 120 000 forint) volt.
A lap egybevetette az interneten sikerrel munkát kereső férfiak végzettség szerinti, országonkénti lebontású átlagbérét. Ebből kiderül, Csehország minden kategóriában az első, leszámítva az egyetemi végzettségűek kategóriáját, ahol a magyar átlagkeresetek mintegy 16 ezer forinttal megelőzik a cseheket (a cseheknél 43 852 szlovák koronának, a magyaroknál 45 718 koronának megfelelő összeget tüntettek fel). A szlovákiai keresetek viszont valamivel magasabbak a magyarokénál az általános iskolai és a középszintű végzettségűek esetében (ideértve az érettségi nélkülieket is), a különbség viszont nem számottevő, 2000-9000 forint között ingadozik. Szlovákiában viszont mélyen alulfizetik az egyetem három évét elvégzett baccalareatust szerzetteket vagy az egyetemi végzettségű férfi munkavállalókat. Az előbbi esetben 26 528 szlovák korona, az utóbbiban pedig 33 700 korona az átlag, míg az idevágó magyar mutatók a HN szerint
35 989, illetve 45 718 korona.
A Tyzden közéleti hetilap e heti száma szerint az alacsony szlovák átlagbérek okai a következők: a tartós és magas munkanélküliség rontotta a munkavállalók alkupozícióját, a meciari korszak (1994-1998) pangása s az alacsony hozzáadott értékű termelés meghatározó súlya. A lap szerint Szlovákiában a GDP 36 százalékát fordítják bérköltségekre, Lengyelországban a 36,2 százalékát, Csehországban viszont a 42,8 százalékát, Magyarországon pedig egyenesen a 43,9 százalékát.
