Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Belgiumban még mindig tart a vita arról, vajon a nizzai csúcson 2000-ben kapott "kompenzáció", miszerint 2004-től minden EU-csúcsot Brüsszelben tartsanak, jutalom volt vagy büntetés... Guy Verhofstadt belga kormányfő elégedetlen volt azzal, hogy a nagyobb tagállamok a nizzai szerződésben előnyösebb helyzetbe kerültek, és a házigazda francia elnök ezzel kenyerezte le. Tény, hogy az évi négy csúcstalálkozó közvetett anyagi előnyökkel jár - a több ezer fős delegációk, újságírók jót tesznek a vendéglátóiparnak, az idegenforgalomnak -, de a brüsszeliek inkább fújnak a rengeteg kellemetlenség miatt. A csúcs színhelyét, a Schuman teret két napra lezárják, az autóforgalmat elterelik, az itt lakóknak minden alkalommal különleges engedélyt kell kérniük a városházán, anélkül még csak haza se tudnak menni. A közlekedési káosz előre programozott, sok cég már megtanulta, hogy inkább szabadnapot ad alkalmazottainak. Ugyanakkor a csúcs szervezése egyre olajozottabban megy. Brüsszelben kétezer rendőrt hívnak extra szolgálatba - a tavalyi rendkívüli berlini csúcsot ötezer rendőr biztosította. Ennek árcédulája is egyre kisebb összeget mutat, alkalmanként 140 ezer euróba kerül. A csúcs költségeit részben a soros elnökséget ellátó tagállam állja (jelen esetben Szlovénia), míg a delegációk útiköltségeit, szállodáját természetesen maguk a tagországok fizetik. Az elnökség finanszírozza a fordítók, tolmácsok költségeit és az újságírók technikai felszerelését is - ingyentelefon, -internet - és jól tartásukat.
A házigazda belgák gondoskodnak a csúcsnak immár évek óta otthont adó épületről, de a hoszteszekért, az extra személyzetért már az elnökség fizet. A soros elnökség féléves teljes költségeiről eltérő adatok vannak, általában 10-30 millió eurót tesznek ki, de a brüsszeli két csúcs ennek csak a töredéke. A belga üzleti élet haszna és a költségvetésbe befolyó áfa viszont milliókra rúg.
