Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna gazdasági bizalmi indexe februárban 100,1 pontra csúszott vissza a januári 101,7-ről - derül ki az Európai Bizottság (EB) havi jelentéséből. A mutatót elsősorban a térség gazdaságnak több mint kétharmadát adó szolgáltatószektor növekvő pesszimizmusa húzta vissza, de a korábbinál borúsabban látják a jövőt a feldolgozóipari és az építőipari vállalatok is. A fogyasztói várakozások stabilak maradtak, csak a kiskereskedelem tekint a korábbinál derűlátóbban a jövőbe. A lakosság inflációs várakozásainak mutatója - amit nagy súllyal vesz figyelembe az Európai Központi Bank (ECB) a kamatdöntések meghozatalakor - négy hónapja stabilan 28 ponton áll, valamivel a 23 pontos hosszú távú átlag felett.
Az Eurostat végleges adatai szerint az eurózóna januári év/éves inflációja 3,2 százalékra araszolt fel a decemberi 3,1 százalékról. Havi összehasonlításban ugyanakkor 0,4 százalékkal csökkentek az árak. A magas éves adat hátterében a már megszokott tényezők: a megugró élelmiszer- és energiaárak álltak. Az előbbi árucsoportban a decemberi 4,8 százalék után 5,7, az utóbbiban az egy hónappal korábbi 9,2 után 10,6 százalékos drágulást mértek. Az ezeket figyelmen kívül hagyó maginfláció éves szinten 2,3 százalékkal nőtt, míg havi összehasonlításban 0,8 százalékkal csökkent. A maginflációt azért tartja fontos mutatónak a bank, mert ennek segítségével mutatható ki, hogy a magasabb infláció beépült-e a bérnövekedésbe. Ez az, amit az ECB mindenképpen meg akar előzni, mert álláspontja szerint a személyes jövedelmeknek csak a termelékenység emelkedésével párhuzamosan szabad bővülniük. A munkanélküliség rekordalacsony szintre, 7,1 százalékra csökkent az eurózónában januárban, ami javítja a munkavállalók pozícióját a béralkuk során, ezért nőtt az ár-bér spirál kialakulásának a veszélye.
