Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszel üdvözli, Berlin bírálja az E.On német energiaóriás stratégiaváltását - a cég bejelentette, hogy megválik a villamoshálózati infrastruktúrájától, vagyis végrehajtja azt, amiért az Európai Bizottság (EB) tavaly óta elkeseredett küzdelmet folytat. Brüsszel szerint ugyanis az energiapiac liberalizálását nagymértékben fékezi, hogy az európai energiacégek egyszerre tartják kézben a szolgáltatást és a termelést. Angela Merkel német kancellár azonban ellenzi az általa elhamarkodottnak minősített döntést, éppen akkor, amikor kormánya minden követ megmozgat annak érdekében, hogy Brüsszel elálljon szétválasztási javaslatától és úgy érzi, hogy a küzdelemben fontos szövetségestől esett el.
Hogy pontosan mi is vezetett el az E.On esetében a pálforduláshoz, arról folynak a találgatások. A brit Financial Times szerint kétségkívül szerepet játszott a döntésben, hogy az EB két esztendeje trösztellenes eljárást folytat a cég ellen, illegális áregyeztetés miatt, amiért állítólag hétmilliárdos bírság fenyegeti, viszont Brüsszel szemet huny efölött, ha a vállalat eladja a hálózatot. Mivel hasonló vizsgálat indult a francia EdF és a német RWE ellen, mindkét cég sietett leszögezni: egyrészt nincs félnivalójuk az eljárástól, másrészt nem követik az E.On példáját. Wulf Bernotat, az E.On vezérigazgatója korábban maga is ellenezte a tulajdonosi szétválasztást. A bizottsági szándékról úgy nyilatkozott, hogy "az nagyobb fenyegetést jelent az energiapiacra, mint az orosz Gazprom".
Merkel világossá tette, hogy esze ágában sincs államosítani a magasfeszültségű kábelhálózat fenntartását, bár szakértők szerint ez volna a legjobb eszköz arra, hogy biztosítsák a hálózati fejlesztésben elengedhetetlen beruházásokat, az ellátás garantálását és a fogyasztói érdekek képviseletét. Tény azonban, hogy magától a hálózat eladásától még nem lehet árcsökkenésre számítani, mert a villamos áram árképzésében a hálózatnak viszonylag kicsi a jelentősége. A tét viszont mégiscsak az, hogy kialakul-e az áramszolgáltatásban is a belső piac, márpedig a nagyobb verseny előbb-utóbb ármérsékléshez vezet. A harc mindazonáltal folytatódik Brüsszel és a tagállamok között.
