Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós adópolitika tervezőinek nem is jöhetett volna jobbkor a liechtensteini botrány, hiszen a forrásadónak éppen azt a hiányosságát találta telibe, amelynek felülvizsgálata az idén aktuális, azzal a céllal, hogy a rendszert lehetőleg "vízhatlanná" javítsák. A tagállamok 2005-ben állapodtak meg arról, hogy tájékoztatják egymást a nem rezidens polgárok megtakarításai utáni kamatokról. Ausztria, Luxemburg és Belgium átmeneti ideig felmentést kapott a banki adatok kiadásáról, cserébe maguk vetnek ki forrásadót, amelyet egy összegben átutalnak az érintett országok adóhivatalának. Ugyanezt alkalmazzák az adóparadicsomnak számító nem uniós államok mint Andorra, Monaco, San Marino vagy akár az EU-val sok szálon együttműködő Liechtenstein és Svájc is.
Az Európai Bizottságnak (EB) a direktíva hatálybalépését követő három év elteltével meg kell vizsgálnia, hogy működik-e a rendszer, szükség van-e korrekcióra. Az első tapasztalatok vegyesek. Gyakori panasz, hogy a bankok által megküldött adatok nem teljesek, sok bennük az elírás, ami megnehezíti és drágítja a kamatadó kivetését. Alighanem árulkodó az is, hogy az átutalt összegekről az EB-hez befutó adatok hiányosak. A rendszer egyik legnagyobb problémája azonban Liechtensteint érinti. Mivel a forrásadó-direktíva csak a magánszemélyek megtakarítására vonatkozik, a tehetős EU-állampolgárok a nagyhercegségbe menekítették ki pénzüket, ahol helyi közvetítő - ha úgy tetszik, stróman - beiktatásával alapítványt hoznak létre, amelynek pénzügyeiről a hatóságoknak nem kell tájékoztatniuk a nem rezidens hazáját. (Ez volt a jellemző megoldás azokban az esetekben is, amelyekre a németek által megvásárolt cd derített fényt.) Így nem csak az esetleges fekete pénzek maradnak homályban adóhivataluk előtt, de még a különben legális, tehát már megadóztatott takarékbetétjük utáni kamat teljes összege megmarad. Az adóparadicsom kiszárítása csak a vaduziak együttműködésével lehetséges: brüsszeli források szerint nem kizárt, hogy a majdani tárgyalásokon aduként kijátszható a törpeállam szándéka, hogy csatlakozni akar a schengeni övezethez.
