José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint a szuverén alapok kivételes lehetőségeket teremtenek az Európai Unióban is. Az egyre izmosodó és szaporodó alapok ma már nagyjából két és fél ezer milliárd dollár értékben keresik a befektetési alkalmakat és hiba volna ezekre úgy tekinteni, mint az ajtónk előtt leselkedő gonosz farkasra. Éppen ellenkezőleg - mondta az EB hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó elnöke, aki szerint a közelmúltban lezajlott pénzügyi válság is megmutatta, hogy az alapok beavatkozása stabilizálja a pénzügyi piacokat. Európának és a világnak nyitottnak kell lennie. Barroso szerint a szuverén norvég alapok működése a meggyőző bizonyíték arra, hogy lehet az alap egyszerre átlátható, elszámoltatható és irányítható, és ezt kellene példának állítani a többiek elé.
Az EB holnap rukkol ki a szuverén alapok megregulázására tett javaslatokkal, amelyeket az EU tavaszi csúcstalálkozóján, a jövő hónapban vitatnak meg első alkalommal az uniós vezetők. Ám aki hivatkozási pontként tekint a norvég alapokra, annak nincs mitől félnie - mondja az elnök, az EB ugyanis a zavarosban halászó alapokat akarja kizárni az uniós pénzpiacokról. Határozottan ellenzi, hogy szuverén alapokat egyes államok geopolitikai céljaik kiegészítő eszközeként használjak. Az EB most még nem akar direktívatervezettel fellépni az alapokkal szemben, megelégszik egyfajta tisztességkódex ajánlásával, elkerülendő, hogy a tagállamok eltérően válaszoljanak a szuverén alapok jelentette kihívásokra, amivel megzavarhatják az egységes belső piac működését. Mindazonáltal ha az alapok kezelői és a mögöttük álló országok nem tartják magukat a játékszabályokhoz, akkor az EU nem vár többé az önszabályozásra, fenntartja magának a jogot, hogy konkrét intézkedéseket léptessen hatályba.
