Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) és az amerikai jegybank tegnap egyaránt lefelé módosította növekedési előrejelzését. Az EB a hitelpiaci válsággal, az energia- és élelmiszerárak megugrásával és az USA gazdasági helyzetének drasztikus romlásával magyarázza, hogy tavaly novemberi előrejelzéséhez képest 0,4 százalékponttal lefelé korrigálta az idei növekedési és fél százalékponttal felfelé az inflációs prognózist. Az új előrejelzés szerint az euróövezetben 1,8, az EU egészében 2,0 százalékkal bővül idén a GDP, az infláció 2,6, illetve 2,9 százalékos lesz. Brüsszel ma már elismeri, hogy alábecsülte a várható tengerentúli negatív hatást.
Az EU kezdi érezni az erős globális ellenszelet - állapította meg Joaquín Almunia, az EB monetáris politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az európai gazdaság azonban szerinte megfelelő alapokon nyugszik, ami határozottan eltér az amerikai helyzettől. Ugyanakkor Brüsszel azt várja, hogy az amerikai kamatcsökkentés és gazdaságösztönző program az év végére már érezhető hatással fog járni. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban a belső kereslet visszaesése fékezi a növekedést: a GDP idén 1,6 százalékkal nő a tavaly prognosztizált 2,1 százalék helyett. Az amerikai Fed ez évre 1,3 és 2 százalék közötti gazdasági növekedést jósol, szemben a tavaly novemberben prognosztizált 1,8-2,5 százalékkal. Az USA továbbra is a tavalyi jelzálogkölcsön-válság következményeit nyögi, az ingatlanáraknak a vártnál gyorsabb ütemű csökkenése negatív hatással lesz a növekedésre és a foglalkoztatottságra. Az energiaárak emelkedése ugyanakkor fékezi a befektetési kedvet és gerjeszti az inflációt, ami kérdésessé teszi a további kamatcsökkentés lehetőségét. A maginfláció 2,0-2,2 százalék körül lesz, szemben a korábbi 1,7-1,9 százalékkal, a teljes infláció 2,1-2,4 százalék között alakul, de jövőre már 1,7-2,0 százalékon stabilizálódik.
A szakértők mindazonáltal rövid távon további kamatcsökkentésre számítanak.
