Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A decemberi 16,6-ról januárban 19,4 százalékra gyorsult az infláció Ukrajnában, miután a hónap folyamán nem kevesebb mint 2,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Julia Timosenko, az új miniszterelnök még a múlt heti kormányülésen is fenntartotta, hogy a pénzromlás üteme idén nem haladja meg a 10 százalékot, de ezt aligha tudja teljesíteni. A kormányfő korábban az életszínvonal emelkedését ígérte elsősorban a szegényeknek, s ennek érdekében alig néhány héttel beiktatása után, decemberben elkezdte a kártérítés kifizetését annak a több millió ukránnak, akiknek a Szovjetunió felbomlása nyomán elértéktelenedtek a bankbetéteik. Az elemzők már akkor figyelmeztettek a lépés inflációgerjesztő hatására. Timosenko összesen 6 milliárd hrivnya (1,2 milliárd dollár) idei visszafizetésére tett ígéretet a 130 milliárd hrivnyára rúgó követelésből. A betétesek maximum ezer hrivnya (198 dollár), azaz az ukrán havi átlagbér visszafizetésére tarthatnak igényt.
Ugyancsak nagy szerepet játszott az infláció megugrásában, hogy a pusztító aszály miatt emelkedtek az élelmiszerárak és drágultak az energiahordozók. Pedig a kormány eddig visszariadt attól, hogy az importgáz drágulása nyomán megemelje a belföldi gáz árát. A Világbank a napokban 13,8 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, de még ez is túl derűlátónak bizonyulhat, bár egyes elemzők szerint múló regionális jelenségről van szó. Az ukrán jegybank egyelőre nem szándékozik lépni: Petro Porosenko, a bank monetáris tanácsának elnöke kifejtette, hogy nem kívánnak a kamatokhoz nyúlni, mert az úgyis hatástalan lenne, viszont ronthatná az ország külkereskedelmi egyensúlyát. Ugyancsak elutasította, hogy engedjék felértékelődni a hrivnyát, mivel ez a bank által prognosztizált 11 milliárd dollárnál is feljebb nyomná a kereskedelmi mérleg hiányát. Az elemzők szerint azonban a kamatot a jelenlegi 10-ről legalább 11,5-12,5 százalékra kell emelni.
