Tőzsdei jegyzése óta első ízben zárt a kőolaj hordónkénti ára 100 dollár fölött New Yorkban kedden. A 100,10 dolláros záróár főként annak a következménye, hogy a befektetők komolyan vették a híreket, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) márciusban csökkenteni kívánja a kitermelést. Mások azért kötöttek olajüzleteket, mert az amerikai infláció további erősödésétől tartva árupiaci termékek vásárlásával akarják biztosítani pénzük értékállóságát. A keddi drágulással együtt összesen 15 százalékkal ugrott meg az olaj jegyzése a február 7-ei 86,24 dolláros mélyponthoz képest, ami az OPEC-et a kitermelés visszafogásának megfontolására és ennek nyilvánosságra hozatalára késztette.
Tegnap délutánra azután 99 dollárra esett a jegyzés New Yorkban, mivel sok befektető elérkezettnek látta az időt a profitkivétre, emellett olyan előrejelzések láttak napvilágot, hogy a ma várható adatok szerint az USA nyersolajtartaléka 2,3 millió hordóval nőtt az elmúlt héten. Szakértők szerint fékezheti az ár emelkedését, hogy jelenleg semmilyen fundamentum nem támasztja alá: a világgazdaság növekedésének lassulása megkérdőjelezi, hogy stabilan rekordszinten maradhatnak az olajjegyzések. Az elmúlt két hétben az az eddigi aranyszabály is megdőlt, miszerint az amerikai tőzsdei árfolyamok és a nyersolaj jegyzése együtt mozog. Az olaj ugyanis jelentősen drágult, miközben a tőzsdeindexek lefelé tartottak. Ez egyes szakértők szerint arra utal, hogy a piacot rövid távon manipuláló spekulánsok mozgatják az olaj árát. A helyzetet talán Peter McGuire ausztrál árupiaci szakértő értékelése jellemzi a legpontosabban: felderítetlen területen járunk, mondja arra utalva, hogy olyan tényezők hatnak az olajpiacra, amelyek az elmúlt évtizedekben ismeretlenek voltak. A dollár esése miatt az olajtermelők az elmúlt időszakban kevesebbet kaptak a portékájukért, mint amennyit szerettek volna. Emellett számos új szereplő jelent meg az olajpiacon, rengeteg készpénzzel a zsebében és ezek adásvételi döntései alaposan meg tudják mozgatni a piacot.
