Bejelentette lemondását Fidel Castro kubai államfő, aki 1959-ben fegyveres forradalommal jutott hatalomra, és csak súlyos - sokáig tagadott - betegsége kényszerítette rá, hogy ne e hatalom teljében ünnepelje annak 50. évfordulóját. A nyugati félteke leghosszabb ideig uralkodó politikusa a Florida partjaitól kevesebb mint 150 kilométerre lévő szigeten építette ki kommunista államát, dacolva a kubai disszidensek amerikai segítséggel végrehajtott partraszállásával, a James Bond-filmekbe illő merényletkísérletekkel, a világháborúval fenyegető rakétaválsággal, az országot megnyomorító amerikai gazdasági embargóval. Az elmaradott országban bevezette az ingyenes egészségügyi ellátást és megszüntette az analfabetizmust - cserében gyakorlatilag felszámolta az emberi jogokat és a vallásszabadságot is, így a szocialista álom szigetéről százezrek menekültek a tengeren át az Egyesült Államokba. Támogatta a baloldali, gyakran fegyveres mozgalmakat Latin-Amerikában; az ottani baloldali vezetők atyamesterüknek tekintik Castrót, és nagy veszteség lesz számukra távozása, még ha utóda folytatja is politikáját.
George W. Bush, az USA elnöke a lemondás hírét kommentálva kifejezésre juttatta reményét, hogy Kuba ezután a demokratikus fejlődés útjára léphet - egyelőre azonban csak az tűnik valószínűnek, hogy az állam élére Fidel öt évvel fiatalabb öccse, Raúl Castro Ruz, az eddigi hadügyminiszter kerül, aki ideiglenesen már betölti ezt a posztot 2006 közepe, a "líder máximo" munkaképtelenné válása óta.
