Az egykori Csehszlovákiában az 1991 novemberében kezdődött első kuponos (vagyonjegyes) privatizáció során 678 állami vállalat összesen 170 milliárd koronát kitevő vagyonából 79,6 milliárdot osztottak szét a lakosság között. A 15,5 milliós Csehszlovákiában nyolcmilliónyian kapcsolódtak be az akcióba, ennyien vásároltak 1000 koronáért vagyonjegykönyvet. A vagyonjegykönyvek után részvényeket kaptak a polgárok, ezek egy része máig tisztes osztalékot hoz az érintetteknek. Hamarosan befektetési alapok jöttek létre, amelyek megkezdték a kuponok felvásárlását, a leghírhedtebb, a Harvard Capital az 1000 koronás kuponkönyvért 10 ezer koronát adott, így hatalmas mennyiséget vásárolt fel. A Harvard első embere, Viktor Kozeny máig a Bahamákon bujkál a cseh hatóságok elől. A kuponos privatizáció második hulláma 1993-ban kezdődött a már független Szlovákiában, de az eredeti tervet a Meciar-kormány úgy módosította, hogy államkötvényekre váltották a kuponokat. A kötvények értéke sokáig kétséges volt, bár nem egy társaság mikrosütő, porszívó, egyéb kisebb vagyontárgy fejében felvásárolta azokat, majd a Dzurinda-kormány mintegy 11 ezer koronáért visszavásárolta a papírokat.
