Az Európai Bizottság (EB) folytatva a stabilitás, illetve a konvergenciaprogramok értékelését, felhívta a tagállamokat, hogy a vártnál nagyobb bevételeiket a költségvetés konszolidációjára fordítsák. Az EB értékelése szerint stabilitási programja alapján Ausztria az egyik legegészségesebb gazdaság az EU-ban, Brüsszel mégis veszélyeztetve látja az uniós cél elérését, hogy 2010-re egyensúlyban legyen a költségvetése. A tavalyelőtti 1,4 és a tavalyi 1,0 százalékos deficit után a kiadások visszafogására van szükség. Az EB nem látja a 2010-es adócsökkentés fedezetét. Méltatja Bécs erőfeszítését az államadósság lefaragására, ami a jelenlegi GDP-arányos 60 százalékról 2010-re 55 százalékra csökken. (A maastrichti kritérium legfeljebb 60 százalékot, illetve csökkenő tendenciát ír elő.)
Az euróövezethez tavaly csatlakozott Szlovénia vélhetően már szufficites költségvetést produkált tavaly is, de Brüsszel szerint a lakosság korosodása extra terhet jelent, amit kezelni kell. Problémát lát az inflációs veszélyben, ezért szigorúbb fiskális és bérpolitikára lesz szükség. Az eurót idén januárban bevezetett Ciprusnak és Máltának Brüsszel az egészségügyi reform következetes végrehajtását tanácsolja, és az utóbbi esetében óva int a közszférának beígért túlzott béremeléstől, mert az idővel a privát szférát is érinti. Idén várhatóan megszűnik a Portugália elleni túlzott deficit miatti eljárás. Az ibér ország tavaly háromszázalékos költségvetési hiányt ért el. Lisszabonnak folytatnia kell az államigazgatási reformot, amellyel további megtakarításokat érhet el.
A konvergenciaértékelések közül kitűnik Csehország, amely tavaly a tervezettnél sokkal alacsonyabb, kétszázalékos deficitet teljesített. Brüsszel a kiadások mérséklését javasolja, amellyel idén messze az előirányzott háromszázalékos hiánycél alatt lehetne. Ha Prága kihasználja a robusztus gazdasági növekedést, azzal kellő tartalékot teremt, hogy 2012-re egyensúlyban legyen a költségvetése. Kérdés, milyen bevételkieséssel jár az idén kezdődő egykulcsos adórendszer. Folytatnia kell nyugdíj- és egészségügyi reformját is.
Észtországnak, amely már tagja az európai árfolyam-mechanizmus rendszerének (ERM II), ügyelnie kell arra, hogy 10 százalék körüli gazdasági növekedése a béremelések nyomán ne adjon újabb lökést az inflációnak. Lettországnak a gazdaság túlfűtöttségét kell szem előtt tartania, míg Bulgáriának a másfél százalékos államháztartási többlet fenntartását, többek között az államigazgatás hatékonyabb, takarékosabb működtetésével.
