Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevés olyan téma volt eddig az USA elnökjelöltségéért folyó küzdelemben, amelyről a jelöltek valami konkrétumot is mondtak - az egészségügy azonban egyike ezeknek. A republikánusoknál jelen állás szerint már nincs nagy tétje a dolognak, hiszen John McCain toronymagasan vezet, róla pedig tudható, hogy a klasszikus szabadpiaci felfogáshoz áll a legközelebb. Megfizethető egészségügyi ellátást ígér az USA minden állampolgárának, ám nem tenné kötelezővé, hogy mindenkinek legyen egészségbiztosítása. A fogyasztók maguk dönthetnének arról, milyen ellátóhoz fordulnak, az állam adókedvezményekkel járulna hozzá a kiadásaikhoz. A megszerzett ellátások hordozhatók lennének a szövetségi államok között.
A demokrata jelöltségért versengő Hillary Clinton és Barack Obama csatájában az egészségügyi ellátás kérdése is alkalmas arra, hogy megkülönböztessék magukat a másiktól. Clinton azt hangsúlyozza, hogy az ő elképzelései szerint minden állampolgárnak lenne egészségbiztosítása, míg ha Obama tervei válnak valóra, akkor 15 milliónyian kívül maradhatnak a rendszeren. A New York-i szenátor - aki férje elnöksége idején egyszer már sikertelenül megpróbálkozott egy egészségügyi reformmal - kötelezővé tenné, hogy aki nem jogosult valamilyen állami ellátásra, az kössön egészségbiztosítást, amihez a munkáltató és a kormány is hozzájárul (utóbbi finanszírozására visszavennék azokat az adókönnyítéseket, amelyeket a Bush-kormányzat idején kaptak az évi 250 ezer dollárnál többet kereső háztartások). A nagyvállalatoktól elvárná, hogy nyújtsanak egészségbiztosítást dolgozóiknak vagy járuljanak hozzá költségeikhez, a kisvállalatok számára ez nem lenne kötelező, de ha vállalják, ilyen költségeik után adókedvezményt kaphatnának (az ellátásokat vihetnék magukkal a munkavállalók, ha munkahelyet váltanak). Clinton továbbfejlesztené a mostani szisztéma olyan alapjait, mint a Medicaid vagy az állami gyermek-egészségügyi ellátás, a Medicare-t pedig egy további állami alap egészítené ki.
Barack Obama távolabbi célja a mindenkire kiterjedő általános egészségügyi ellátás, de ezt nem úgy oldaná meg, hogy mindenkinek szerződnie kellene valamilyen biztosítóval. Kötelező csak a gyerekek számára lenne az egészségbiztosítás (forrásait ő is a Bush-féle adókedvezmények visszavételéből teremtené elő). Az általános ellátás megteremtésének módjára vonatkozó elképzeléseit egyelőre nem részletezte; a New York Times választási útmutatójában idézett egyik kampánybeszéde szerint a biztosítók és a gyógyszergyártók profitjának korlátozására törekszik, s alapvetően ettől várja azt, hogy a családoknak lesznek forrásaik ellátásuk biztosítására. Addig is Clintonhoz hasonlóan elvárja a munkaadóktól, hogy vegyenek részt dolgozóik egészségügyi ellátásában, emellett létrehozna egy poolt, amelyből a versengő magánbiztosítók termékeit vehetnék meg a páciensek. A Medicaidre s a Medicare-re vonatkozó elképzelései nem különböznek vetélytársáétól - Obama szóvivőjének egy korábbi megszólalása szerint az ő terveik abban térnek el igazán Clintonéitól, hogy nem kényszerítenék rá azt is a biztosítás megvásárlására, aki ezt nem engedheti meg magának.
