Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lengyelországban tavaly még évtizedes rekordot felállítva 6,5 százalékkal bővült a GDP, idén a kormány azonban a korábbi hatszázalékos prognózis helyett már csak 5,5 százalékost ad (az IMF legújabb országjelentése pedig csak 5 százalékot vár). A növekedés legfőbb hajtóerejét az állótőke-beruházások adták, amelyek 2005-ben még csak 6,5, 2006-ban már 15,6, tavaly pedig 20,4 százalékkal emelkedtek. A lakossági fogyasztás ugyanakkor ennek a tempónak csak harmadát-negyedét produkálta. Aggodalomra azonban inkább az infláció ad okot, amely decemberben négy százalékra gyorsult, meghaladva a jegybank 3,5 százalékos célértékét, és az IMF szerint idén csaknem egész évben nagyjából ez az ütem várható. A gyorsulásban meghatározó szerepe volt a bérek két számjegyű növekedésének, valamint az élelmiszer- és energiaárak elszabadulásának. A Gazeta Prawna gazdasági napilap szerint a januári, 20 százalékot meghaladó átlagos lakossági gázáremelkedés után tavasszal újabb 15-25 százalékos drágulás várható.
Romániában a jegybank kormányzója, Mugur Isarescu a múlt héten jelentette be, hogy a bank a korábbi 4,3 százalék helyett most már 5,9 százalékos inflációt vár ez év végére. Az első negyedévben 8 százalékra gyorsul a drágulás üteme, majd ezt követően lassul a tempó. Isarescu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybank nem adta fel 3,8 százalék plusz-mínusz egyszázalékos inflációs célszámát. A bukaresti kormány a 2007-re - az uniós tagság első évére - hatszázalékosra becsült növekedés után erre az évre 6,5 százalékos GDP-bővülést jósol, az IMF azonban a tavalyival megegyező tempót tart reálisnak.
A szlovák pénzügyminisztérium januárban aktualizálta Szlovákia 2011-ig szóló makrogazdasági prognózisát annak hatására, hogy a GDP 2007-ben a vártnál sokkal gyorsabban bővült. Eszerint az exportvezérelt növekedés ugyan fékeződik, de 2011-ig továbbra is erőteljes lesz, a reálbérek a vizsgált időszakban mindvégig legalább négy százalékkal emelkednek évente, az infláció 2,9 és 3,3 százalék között mozog majd. Szlovákia a pozsonyi tervek szerint jövő januárban csatlakozik az eurózónához, ám nagy kérdés, hogy az EU döntéshozói hosszabb távon is fenntarthatónak fogják-e tartani az inflációs kritérium teljesítését.
