Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyolc uniós tagország közösen lépett fel a brüsszeli bizottság energiapiaci liberalizációs programja ellen. A csoport - élén Franciaországgal és Németországgal - elegendő szavazattal rendelkezik ahhoz, hogy úgynevezett blokkoló kisebbséget alkosson, s ezzel lehetetlenné tegye a bizottság javaslatainak keresztülvitelét. Brüsszel azt akarja, hogy a vertikálisan integrált áram- és gázóriásokat bontsák fel, válasszák el az előállítást-szállítást és a szolgáltatást, mert azt gyanítja, hogy az olyan vállalatok, mint a német E.On és az RWE vagy a francia EdF és a Gaz de France uralkodó piaci helyzetüket felhasználva mesterségesen magasan tartják az árakat és kizárnak minden új vállalkozót. A bizottsághoz intézett levelükben a nyolcak hangsúlyozták, hogy a javaslatról folytatott vita és a bizottság által felkínált módosítási lehetőségek sem oszlatták el az átalakítással kapcsolatos súlyos kételyeket, sem annak jogi, sem hatékonysági oldalával kapcsolatban. Ehelyett egy olyan modellt javasoltak, amely szétválasztja az áramtermelési és -szolgáltatási funkciót a tulajdonosi struktúra érintetlenül hagyása és megerősített nemzeti felügyeletek ellenőrzése mellett. Ezek garantálnák a cső- és a nagy feszültségű vezetékekhez való hozzájutást és a beruházási döntések függetlenségét. A Reuters szerint nem tehetnének különbséget az állami és a magánvállalatok között, és tízéves országos fejlesztési terv keretében pályáztathatnának az infrastrukturális beruházásokra, ha a jelenlegi cégek nem végeznék el a szükséges beruházásokat.
