Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Öt éve nem látott mélységbe süllyedt a GDP-növekedés az Egyesült Államokban: az éves bővülés 2,2 százalék lett 2007-ben, szemben az egy évvel korábbi 2,9 százalékkal. A tavalyi összesített mutató még változhat, mert a kereskedelmi minisztérium tegnap a negyedik negyedéves adat első becslését tette közzé, az pedig a részletesebb információkra támaszkodó második becslésben általában módosulni szokott (gyakran fölfelé). A most ismertté vált adat azonban mindenképp rosszul fest: az annualizált negyedéves növekedés 0,6 százalék volt 2007 utolsó három hónapjában - épp a fele a Bloomberg elemzői konszenzusának -, ami igencsak meredek zuhanás az előző negyedév 4,9 százalékos gyarapodása után (utóbbi már végleges adat).
A hanyatlás első számú felelőse a lakásépítési kiadások 1981 utolsó negyedéve óta nem látott mértékű, 23,9 százalékos zsugorodása, amivel már nyolcadik negyedéve tart a lejtmenet; az év egészében 16,9 százalékot veszített a szektor. A jelzálogpiaci összeomlás GDP-re gyakorolt hatását ezúttal nem ellensúlyozta a készletek növekedése: az elsősorban az autógyártóknak betudható 3,4 milliárd dolláros apadás csaknem hat éve a legnagyobb (az előző három hónap még 30,6 milliárd dolláros készletnövekedést hozott), és számítások szerint 1,3 százalékponttal fogta vissza a növekedést. Gyengébben muzsikált az év végén a gyenge dollárból előnyöket húzó külkereskedelem is, az export az utolsó három hónapban csak 3,9 százalékkal bővült, szemben az előző periódus 19,1 százalékával; az éves GDP-növekedéshez így is 0,55 százalékkal járult hozzá a külkereskedelem, ami a legjobb teljesítmény 1991 óta.
A GDP több mint kétharmadát adó fogyasztási kiadások is a vártnál jóval kevésbé, alig 2 százalékkal növekedtek az előző negyedév 2,8 százalékát követően - az év egészében elért 2,9 százalékos bővülés négy éve a leggyengébb adat -, és elemzők szerint a következő hónapokban itt további lassulás várható, párhuzamosan az ingatlanok értékvesztésével és a munkanélküliség növekedésével. Lehangolóan alakult a Federal Reserve által leginkább figyelt inflációs mutató, a személyes kiadások élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt magindexe is: 2,7 százalékkal emelkedett az egy negyedévvel korábbi 2,0 százalékról, nem könnyítve meg az egész adatsor közzétételekor már javában ülésező, kamatdöntését órákkal utána meghozó nyíltpiaci bizottság (FOMC) dolgát.
A Fed tavaly augusztus óta már 1,75 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, és egy további 0,50 százalékpontos vágást már a GDP-adat ismertté válása előtt beáraztak a piacok, de azt senki nem meri megjósolni, elég lesz-e ez a lefékeződés megállítására. Biztató jelként értékelték megfigyelők, hogy az ADP munkáltatói szervezet adatai szerint januárban a magánszektor 130 ezer új munkahelyet teremtett (háromszor többet a vártnál), de komolyabb eligazítást e téren majd csak a holnap megjelenő munkanélküliségi, illetve foglalkoztatási adatok adhatnak. A Fed volt elnöke, a sokak szemében még mindig orákulum Alan Greenspan mindenesetre úgy fogalmazott tegnap a német Die Zeitnek adott interjújában, hogy legalább 50 százalékos esélyt ad egy USA-recessziónak, de kevés jelét látja annak, hogy az ország már benne is volna. Martin Feldstein, az USA kormányzata mellett működő gazdaságkutató intézet elnöke viszont arra figyelmeztetett a Bloombergnek nyilatkozva: ha recesszió lesz, az mélyebb lesz, mint a legutóbbiak és a pénzügyi szektor törékenysége miatt sokkal fájdalmasabb is.
