Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet-európai országok vásárlóereje látványosan javul: tavaly mintegy 50 milliárd euróval gyarapodtak a háztartások, azaz egyenként 400 euróval. A fejlődés azonban igen egyenlőtlen. A városi lakosság előnyösebb helyzetben van a vidékinél, és amint arra a RegioData Research osztrák kutatóintézet rávilágít, a 100 vizsgált kelet-európai régiónak a fele nem éri el Ausztria vásárlóerejének a 20 százalékát. Szemben a nyugat-európai trenddel, a fejlődésből szinte teljesen kimarad a vidék. Miközben kialakul egy városi elit, a vidékiek szinte semmit sem érzékelnek a gyarapodásból, a különbség nem hogy csökkenne, inkább növekszik. A vásárlóerő és az életszínvonal növekedési üteme szerint a rangsort Szlovénia vezeti, ahol a vásárlóerő az osztrákénak a 80 százalékán áll, utána Csehország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország következik. A következő csoport országai (sorrendben): a három balti állam, Oroszország, Románia, Bulgária és Törökország. A negyedik csoport: Szerbia, Bosznia, Macedónia, Albánia, és végül az utolsó csoport: Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova. Szlovénia számos nyugat-európai, mindenekelőtt görög és portugál régiót is megelőz. Prága, Pozsony és Budapest az osztrák átlag felét éri el, és az utóbbi években kezd felzárkózni a varsói vajdaság és Zágráb is. A sor legalján az albán, fehérorosz és török régiók találhatók.
A fogyasztás megugrása Oroszországban, Bulgáriában és Romániában vásárlói hitelekből történik, tehát a pozitív fejlemény nagyfokú kockázattal párosul. A kockázat nemcsak a háztartásokat érinti, de a növekvő vásárlóerőre mozduló kiskereskedelmi hálózatokat is. Egyes helyeken páratlan tempóban épülnek a modern bevásárlóközpontok, de kérdéses, ezek a nagyszabású projektek kellő fizetőképes kereslettel találkoznak-e majd.
