Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem adta föl könnyen a harcot Romano Prodi olasz kormányfő: sokan tanácsolták, hogy a kilenc párt alkotta kormánykoalíción támadt repedés után ajánlja fel lemondását, tegnap mégis kiállt bizalmat kérni az olasz parlament felsőháza elé. Már a lapzártánk után véget érő szenátusi szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy csak a szerencse, még inkább valamilyen színfalak mögötti játszma mentheti meg a bukástól a háború utáni 61. olasz kormányt; egy nappal korábban a képviselőházban még simán bizalmat kapott, de ott mindig megvolt a kényelmes többsége. A szenátusban viszont eleve csak egyfős pluszban voltak a balközép kormány pártjai, s ez olvadt el, amikor a centrista Udeur kiszállt a koalícióból, miután vezetői ellen korrupciós gyanúval eljárás indult.
A 2006. április óta hatalmon levő Prodi már eddig is több mint harmincszor kért bizalmi szavazást, ingatag kormányát gyakran a nem választott örökös szenátorok mentették meg. A miniszterelnök lényegében most is az ő kezükbe tette le a sorsát, noha az államfő, a kommunista Giorgio Napolitano inkább a lemondást tanácsolta - megfigyelők szerint abban a reményben, hogy egy azt követő esetleges szakértői kormány keresztül tudná vinni a kis pártoknak kedvező, így rendre patthelyzetekhez vezető választási rendszer reformját.
Olaszországban az elmúlt másfél évtizedben többször működtek szakértői kormányok, a gazdaság szempontjából általában igen jól. Most is akadna számukra tennivaló, bár a Prodi-kormány ért el eredményeket. A leglátványosabb siker kétségkívül az, hogy tavaly - 2002 óta először - sikerült az uniós 3 százalékos plafon alá szorítani a GDP-arányos deficitet, ami jórészt az adóelkerülés szigorúbb megtorlásának, illetve egyes adók emelésének volt köszönhető. Emellett Prodi nagy engedmények árán megállapodott a munkáltatókkal és a munkavállalókkal a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről, legújabban pedig az alacsonyabb jövedelműeknek javasolt adókedvezményeket, amelyeket a tőkenyereség-adó emeléséből finanszíroznának. A jegybank egyetértett azzal, hogy a jelenlegi helyzetben a vásárlóerőt fokozó intézkedéseket kell hozni a gyenge GDP-növekedés serkentése érdekében.
Az ösztönzés híveit erősíthette a tegnap közzétett januári fogyasztói bizalmi index is, az ugyanis a vártnál jóval nagyobb mértékben, a decemberi 106,9 pontról 102,2-re esett vissza, ilyen mélyen pedig 2005 augusztusa óta nem volt. A gazdasági bizalom csökkenése arra utal, hogy Olaszország hamarosan a recesszió szélére kerülhet - kommentálta a mutatót a Thomson Financial szerint a Bear Sterns egy szakértője, aki szerint különösen aggasztó, hogy az üzleti bizalom hónapok óta tartó elpárolgását most már a fogyasztóké is ilyen mértékben követi.
