Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Soha nem látott léptékű beavatkozással próbálta megfékezni tegnap a Federal Reserve (Fed) az egy nappal korábbi világméretű tőkepiaci pánikot: a nyíltpiaci bizottság (FOMC) videokonferenciával megtartott rendkívüli ülésén 75 bázisponttal csökkentették a szövetségi alapkamatot. Ekkora vágásra még nem volt példa, amióta az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed ezt a rátát használja monetáris politikája fő eszközeként (azt megelőzően is 1984-ig kell visszamenni egy ennél nagyobb mértékű lazításért). Még a 2001. szeptemberi terrortámadás után hat nappal tartott rendkívüli ülésen is csak 50 bázispontot faragtak (azt viszont két hét múlva még egy ekkora csökkentés követte a menetrend szerinti tanácskozáson). Eddig egyébként az volt az utolsó recessziós év az USA-ban. A döntéshozók most azt szeretnék elérni, hogy ez így is maradjon. A tegnapi Fed-döntéshez önmagukban még nem vezettek volna a lassulást tükröző legutóbbi makroadatok. A bizottság az ilyen közlemények szövegezéséhez képest szokatlan nyíltsággal állította, hogy bár rövid távon valamelyest enyhültek a finanszírozási feszültségek, a tőkepiaci feltételek egészében véve tovább romlottak, a hitelfeltételek szigorodtak egyes ágazatok és a háztartások számára és az ingatlanpiacon még mindig rosszabbodásra lehet számítani. (Emögött a 2007-et jócskán meghatározó jelzálogpiaci válság áll, ami magával rántotta a bankszektor egy részét is, és az emiatt előállt hitelszűke már az egész világgazdaság kilátásait beárnyékolta.)
A Fed által is hangoztatott recessziós aggályokat a piacok már egy ideje konkrét félelemként érzékelték, s ez lett úrrá hétfőn még az addig fegyelmezett szereplőkön is azt követően, hogy Bush elnök pénteken merő jó szándékból gazdaságélénkítő programot jelentett be. Az ideiglenes adókedvezményeket, a lakossági fogyasztás és a beruházások ösztönzését tartalmazó csomag pénzre lefordítva mintegy 150 milliárd dolláros beavatkozást jelent, ami az USA GDP-jének mintegy 1 százaléka; hogy ezt az amúgy is megkésettnek tartott intézkedést a piacok mennyire tartották, azt a hétfői fejvesztett eladások is mutatták (még ha nem ez volt is a pánik egyetlen oka). A kormányzatnak azonban alig van más eszköze, legalábbis erre utal, hogy tegnap a Fehér Ház szóvivője azzal biztatott: ha kell, lehet az a csomag nagyobb is a GDP 1 százalékánál. A gyors törvényhozási akciók mellett állt ki Henry Paulson pénzügyminiszter is.
Kevésbé ünnepelték a Fed beavatkozását a piaci szereplők: a még a Wall Street-i nyitás előtt bejelentett döntést nagyon sok elemző azonnal pánikreakciónak minősítette, hozzátéve, hogy a Fed nagy kockázatot vállalt, mert ha ez a vágás sem fékezi meg az esést, akkor már nehéz lesz megfelelő eszközt találni. Megengedőbb kommentek szerint a Fed vezetői felismerték, hogy gyorsan kell cselekedniük, ha elébe akarnak menni a piacnak és minél előbb jutnak el egy olyan kamatszinthez, amelyet a piac még nem árazott be, annál jobb (a határidős jegyzések alapján a piac 75 bázispontos csökkentést várt az FOMC menetrend szerint következő, január 29-30-i ülésétől).
