Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagymértékben a romániai tőkepiacok rugalmasságától függ, mennyire lesz sikeres a nyugdíjrendszer áprilisban beinduló reformja, amelytől ugyanakkor azt is várják kidolgozói, hogy vissza is hat majd e piacok fejlődésére - derül ki a Reuters által most közzétett elemzésből. A 35 év alattiak számára kötelező, 35-45 év közöttiek számára választható magánnyugdíjpénztárakba becslések szerint több mint 2 milliárd euró érkezik a következő nyolc évben a befizetett járulékokból - ezt a pénzt valahol el kell majd helyezni. Romániában viszont gyérek a belföldi befektetési lehetőségek: az állam kötvénykibocsátása elég korlátozott, a papíroknak nincs másodlagos piacuk, a részvénytőzsde fejletlen (összesített kapitalizációja 20 milliárd euróra rúg). A diverzifikációs lehetőségek hiánya árthat a magánnyugdíjpénztárak profitjának - mondják elemzők -, igaz, hosszabb távon ösztönzést is adhat a kormánynak, az önkormányzatoknak és a vállalatoknak, hogy bátrabban lépjenek ki a tőkepiacokra.
Más országokban a reform után megjelentek a jelzáloglevelek, az állami és az önkormányzati kötvények, fejlődésnek indult a részvénypiac, az értékpapírosítás - emlékeztetett Jonathan Woollett, az EBRD strukturált eszközökkel és értékpapírosítással foglalkozó részlegének vezetője. (Az EBRD maga is érdekelt három romániai nyugdíjpénztárban.)
Romániában szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, hogy valamelyest lépést tudjanak tartani a gazdasági növekedéssel, illetve a bérek emelkedésével (a mostani öregségi nyugdíjasoknak átlag havi 100 eurónak megfelelő összegből kell megélniük). Az új rendszerben várhatóan mintegy 4 millió munkavállaló vesz majd részt - ez a teljes munkaerő-állomány 80 százaléka -, ami azt jelenti, hogy Románia lesz a térség második legnagyobb magán-nyugdíjpénztári piaca Lengyelország után. A nyugdíjalapok kezelői közül azonban többen aggódnak amiatt, hogy kezdetben nem találnak helyet a befektetéseknek. A román értékpapírpiac fejletlensége miatt eleinte sok pénz kerül majd külföldi eszközökbe, ami viszont további árfolyamkockázatokat jelent egy olyan időben, amikor a lej amúgy is gyenge és volatilis - mondják az érintettek -, és az is előfordulhat, hogy a helyi lehetőségek iránti kereslet bővülése mesterségesen felhajtja a részvényárakat.
