Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kaszpi-tenger térségi gázkészletek Európába szállítására megépülő gázvezeték osztrák kezdeményezése nem EU-projektnek indult. 2002-ben ugyanis Ausztria kivételével egyetlen közreműködő ország sem volt az EU tagja, Magyarország, Románia és Bulgária csak azóta nyerték el felvételüket, a konzorcium ötödik tagja, Törökország pedig csak tagjelölt. Amióta azonban az uniós energiabeszerzés diverzifikációja napirenden van, és Moszkva politikai csatározásaiban az energiának is szerepe lett, az EU érdeklődése mind határozottabban fordul a Nabucco felé. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős tagja, Andris Piebalgs a közelmúltban a Nabucco koordinátorának kérte fel Jozias van Aartsen egykori holland külügyminisztert, és az Európai Befektetési Bank sem zárkózik el az évekkel ezelőtt 4,6 milliárd euróra taksált, 3300 kilométeres vezeték részbeni finanszírozásától. Más kérdés, hogy a 2011-2012 környékére tervezett vezeték körül számos dolog tisztázatlan, ami késleltetheti a projekt megkezdését. Mindenekelőtt a tőkehiány. A projekt irányítója, az osztrák gáz- és olajipari cég, az OMV garanciákat kér, mielőtt komolyabban belevágna. Wolfgang Ruttenstorfer vezérigazgató biztosítékot akar a (megemelt) szállítási tarifákról, és a befektetők kockázatait is szeretné minimalizálni. Kérdéses, hogy melyik ország gázkincsére lehet alapozni. A térségből egyedül Azerbajdzsánnal folynak komoly tárgyalások, Irán ma politikai okokból nem jön számításba, és ebben a közeljövőben nem is várható fordulat.
