Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2004-ben csatlakozott országok roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy lehívják az ez év végéig rendelkezésre álló, a 2004-2006 közötti évekre szóló strukturális alapból származó támogatásokat. A pénzek 85 százalék fölötti lehívásával Magyarország vezet, de néhány hónapja ez az arány még jelentősen alacsonyabb volt, ami mindegyik országról elmondható. (Lengyelországban kifejezetten mozgósító ereje volt az adatok nyári brüsszeli publikálásának, amikor Varsóban is komoly kételyek merültek fel, nem ragadnak-e bent fejlesztési pénzek.) Ráadásul a strukturális alapból finanszírozott projektek az n+2 formula miatt (a projekteket a megkezdésük évét követő második év végéig be kell fejezni) különösen sürgetővé váltak, hiszen már az új, a 2007-2013 közötti költségvetésből indítható beruházások vannak napirenden. Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a hét esztendő minőségi ugrást hoz, mert a korábbi támogatásnak mintegy tízszereséből gazdálkodhatnak az újak. A lengyel biztos szerint a legtöbb új országgal tudatni kell: nem csak az uniós átlaghoz való felzárkózást várják el, talán még ennél is fontosabb, hogy korrigálják az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket.
Brüsszelben kitüntetett figyelemmel követik a tavaly taggá lett Románia és Bulgária abszorpciós kapacitását, bár egy bizottsági forrás kérdésünkre elmondta, hogy hasonlóan a korábbi bővítésekhez, a felzárkóztatási alapok első hatása majd csak a csatlakozást követő másfél év múlva válik érezhetővé. Románia 2007-2013 között 31,5 milliárd euróval részesül a közös költségvetésből, ebből 19,67 milliárd a fejlesztési-felzárkóztatási pénz. Bukaresti kormánynyilatkozatok szerint nem lesz gond a pénzek lehívásával, 2010-re már 85 százalékos felhasználással számolnak. A nemzeti program szerint a kohéziós alapból majdnem egyforma részt költenének közútra és vasútra (46, illetve 43 százalék), a maradékot a tengeri (8), illetve légiközlekedési (0,6) beruházásokra fordítják. Hasonló a helyzet Bulgáriában is, ahol a 12,8 milliárdból 6,8 milliárd a fejlesztési pénz, de egyelőre a korábbi, előcsatlakozási alapból származó támogatások kifutására koncentrálnak. Az Európai Bizottság mindkét országot kifejezetten dicsérte - és mellettük Lengyelországot is -, amiért a lisszaboni programnak, vagyis az EU versenyképességét növelő projekteknek adnak elsőbbséget, jóllehet a regionális alapokból érkező pénzeket csupán a régi tagállamok esetében kötik feltételekhez.
