Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vlagyimir Putyin orosz elnök és bolgár kollégája, Georgi Parvanov jelenlétében Szófiában a Gazprom gázmonopólium és bolgár partnerei aláírták azt a megállapodást, amelynek eredményeként Bulgária beszáll a Déli Áramlat gázvezeték kiépítésébe. A Gazprom és az olasz ENI energiaszolgáltató 10 milliárd euró költségű közös beruházásában épülő csőkígyó az oroszországi Novorosszijszkból indul, majd 900 kilométer hosszan átszelve a Fekete-tenger medrét, Bulgáriában ér a felszínre. Innen vagy Görögországon át ér el Olaszországba, vagy Románia, Szerbia, Magyarország és Ausztria érintésével jut el oda. Szállítási kapacitása évi 30 milliárd köbméter lesz, a betáplált energiahordozó egy része az ENI oroszországi mezőiről származik majd. A vezeték bulgáriai szakasza felerészben az állami tulajdonú Bulgargaz AD gázszolgáltató kezében lesz.
A szerződés megkötése komoly orosz siker, Bulgária ugyanis habozott csatlakozni a projekthez. Ennek egyik oka az volt, hogy a Déli Áramlat konkurense az Európai Unió még csak tervezőasztalon lévő Nabucco vezetékének, amelynek az lenne a funkciója, hogy a közép-ázsiai földgáz Törökországon és a Balkánon keresztüli szállításával alternatív forrást és útvonalat teremtsen Európa számára az orosz gázszállításokkal szemben.
Részben azért is húzták az időt a bolgárok, mert szerették volna felverni bekapcsolódásuk árát. Ez sikerült is, hiszen az eredetileg követelt részvénytöbbségről való lemondásukért cserébe a projektben való részvételért 1,4 milliárd euró folyik be a bolgár államkasszába, és az ország regionális energiaelosztó központtá válik. Emellett két további energetikai megállapodást is kötött az orosz és a bolgár fél. Az egyik egy Görögországon és Bulgárián átvezető olajvezeték lefektetéséről szól, amelynek segítségével az orosz olaj a török ellenőrzés alatt lévő tengerszorosok elkerülésével juthatna el a Földközi-tengerre. A másik egy 2000 megawattos (a paksinál valamivel nagyobb teljesítményű) atomerőmű építése, amely lehetővé teszi Bulgáriának, hogy továbbra is az energiaellátási zavarokkal küszködő Balkán fő elektromosáram-exportőre legyen.
