Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatalmas partival indították be Pekingben az új évet; tűzijátékok, utcabálok persze mindenütt voltak a világ fővárosaiban, a kínai buli azonban abban különbözött mindegyiktől, hogy ezen kezdődött meg a visszaszámlálás a nyári olimpiai játékokra. A gyengébbek kedvéért egy digitális órát is felállítottak a Tienanmen tér közelében, amely percre megmutatja, mennyi van még hátra a számmisztikára is figyelő dátumig - a 2008-as olimpia ugyanis nyolcadik hó nyolcadikán, este nyolckor kezdődik. Addig a szervezők akár hátra is dőlhetnek, legalábbis ami az építkezéseket illeti: a 31 olimpiai létesítményből már csak a 91 ezer férőhelyes nemzeti stadion nincs kész, de márciusra az is tető alá kerül. Az infrastrukturális beruházásokat sem fenyegeti a négy évvel ezelőtti görögországihoz hasonló kapkodás: a pekingi repülőtér óriási új nemzetközi terminálját éppúgy időre üzembe helyezik, mint a három új autópályát, a számtalan kiegészítő utat és más létesítményt, emellett teljes városrészeket tüntetnek el és építenek újjá. A kínai kormányzat becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt költ az olimpiára - ez az utóbbi olimpiákon megszokott összeg mintegy négyszerese. A külföldi látogatók számát 500-800 ezerre becsülik. A vendégek kísérésére 500 ezer angolul beszélő önkéntest képeztek ki.
Amikor Kína 2001-ben elnyerte az idei nyári olimpia rendezési jogát, a legtöbb aggály az emberi jogokkal, a sajtószabadsággal, illetve a környezetszennyezéssel kapcsolatban merült fel, s a helyzet egyik ügyben sem mondható száz százalékig megnyugtatónak ma sem. A rendezőknek számolniuk kell a legkülönfélébb jogokért tüntetőkkel - kezelésük különösen érzékeny feladat lesz a 20-30 ezer külföldi újságíró jelenlétében -, a pekingi levegő pedig még mindig olyan, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jónak látta emlékeztetni a szervezőket: ha a légszennyezettségi szint túl magas, akkor elhalaszthatnak egyes eseményeket.
Egyelőre a szervezőknek nagyobb fejfájást okoz az egyetlen olyan terület, ahol eddig nem a terveknek megfelelően alakultak a dolgok, ez pedig a jegyértékesítés. Az olimpiai eseményekre mintegy 7 millió jegyet adnak el, ezeknek a 25 százalékát vehetik meg a külföldiek. A hárommenetesre tervezett értékesítés első szakasza már tavaly áprilisban sikerrel lezárult, akkor 1,6 millió belépőt vittek el a jelentkezők közül kisorsolt vevők. A második szakasz azonban kudarcba fulladt: október 30-án 2 millió jegyet terveztek eladni érkezési sorrend szerint a hivatalos honlapon vagy telefonon bejelentkezőknek, illetve a kijelölt bankfiókok előtt sorban állóknak, az online rendszer azonban hamar összeomlott. Egy óra alatt több mint 8 milliónyian próbáltak belépni a honlapra, amelynek a kapacitása csak egymillióra volt elegendő, így most a BBC értesülése szerint visszatérnek az egyszer már bevált sorsolásos rendszerhez; azt még nem tudni, mikor jelentik be, kik lettek a szerencsések Kínában, az viszont biztos, hogy külföldi állampolgárok csak idén április után juthatnak majd jegyhez.
