Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európa-bajnokság jelentőségét azzal szokták jellemezni, hogy az voltaképpen egy Argentína és Brazília nélküli foci-világbajnokság, ám ez egyelőre nem nyugtatja meg a berni és a bázeli stadionokat üzemeltető cégek vezetőit, akik a napokban arra panaszkodtak, hogy - főként a megnövekedett biztonsági kiadások miatt - már annak is örülhetnek, ha nullszaldóval zárnák a meccsek lebonyolítását. A kiadásokat jellemzi, hogy a stadionoknak az UEFA elvárásával összhangban összesen 130 millió svájci frankot (78,7 millió euró) kell költeniük csak a sajtótudósítói helyek bővítésére. A zürichi és a genfi stadionok jobb helyzetben vannak, mert ezek felkészítését részben állami támogatásból oldották meg. Az osztrák városok azonban nagy reményekkel készülnek az Európa-bajnokságra, függetlenül attól, hogy helyet adnak-e mérkőzéseknek vagy sem.
Bécsben a Városháza tér és a környező utcák karneváli színtérré alakulnak az Eb ideje alatt - 10 óriáskivetítőt helyeznek el, amelyeken több 100 ezer ember követheti a meccsek eseményeit. Innsbruckban - a mérkőzéseknek helyet adó új Tivoli stadion mellett - a Bergisel stadionban állítanak fel több hatalmas kivetőt, a mérkőzések után pedig a belvárosba várják mulatozásra a szurkolókat. Klagenfurt több utcahosszon alakítja ki az úgynevezett szurkolói mérföldet, rossz idő esetén pedig két csarnokba várja a focirajongókat. Az UEFA kétmilliárd svájci frank bevételre számít az Euró 2008-ból, aminek felét az esemény költségeinek fedezésére fordítják - ebből bérlik például a stadionokat -, a másik feléből pedig a következő négy évben támogatják a szervezet tagjait. A MasterCard december elején megjelent felmérése szerint az Eb 1,4 milliárd euró forgalmat generál majd Európa gazdaságában. A mérkőzések átlag 42, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó meccsek viszont akár 49-56 millió eurós bevételt is eredményezhetnek a vendéglősöknek, szállodásoknak, szuvenírárusoknak.
