Már nem is csak a pénzcsapokat nyitotta meg az Európai Központi Bank (ECB) a hitelválság miatt szorongó bankok előtt, hanem valóságos medencét tett szabaddá számukra - nem tudni, mennyire tartós sikerrel. Az eurózóna központi bankja tegnapra korlátlan hozzáférést hirdetett meg a kéthetes aukcióján részt vevő pénzintézetek számára, 4,21 százalékos kamaton - a 390 ajánlattevő bank végül soha nem látott összeghez, 348,6 milliárd euróhoz juthatott hozzá ily módon. Ezt követően 4,94 százalékról 4,45 százalékra zuhant a kéthetes Euribor bankközi ráta; még így is jócskán a 4 százalékos alapkamat fölött maradt, de legalább megfordult az elmúlt két hét emelkedő tendenciája. Hasonló lehetőséget először augusztusban, a jelzálogpiaci (subprime) válság kirobbanásakor kínált fel az ECB, akkor közel 95 milliárd eurót pumpált a piacba egynapos aukció keretében, hogy megnyugtassa a likviditásszűkétől tartó bankokat (Napi, 2007. augusztus 10.). A pénzintézetek azóta is inkább ráülnek a forrásaikra, semhogy egymásnak kölcsönözzenek, jóllehet a jegybankok többször is megpróbáltak ez ellen hatni, mert még mindig nem sikerült tisztázni, kinél mennyi rossz, a kockázatos jelzáloglevelekhez kapcsolódó eszköz van, kit mennyire fenyeget a dominó továbbdőlése.
Elemzői vélemények szerint a globális gazdaság működését is meghatározó bankközi piac csak akkor fog teljesen megnyugodni, ha már minden fontosabb szereplő kitettsége kiderül, a jegybanki lépések önmagukban nem fogják megoldani a bizalmi válságot. Hasonlóan vélekedett a Bank of England (BoE) kormányzója, Mervyn King is, aki tegnap egy parlamenti bizottság előtt arra figyelmeztetett: lassan lefelé tartó spirálba kerül a hitelpiac. King szerint nem az a gond, hogy a nagy bankoknak ne lenne elég pénzük, hanem az, hogy hajlandók-e kölcsönözni egymásnak. A kormányzói szkepticizmus ellenére tegnap a BoE is kivette részét a koordinált jegybanki akcióból, 10 milliárd fontnyi friss pénzt kínálva fel háromhavi lejáratra, 5,36 százalékos kamaton (a bank irányadó kamata 5,5 százalék) - az ajánlatok 11 milliárdra szóltak. A Federal Reserve is megtartotta hétfőn első, a közös jegybanki fellépéshez beígért extra aukcióját, amelyen 20 milliárd dollárt kínált egyhavi lejáratra (ennek eredményét ma teszik közzé, csakúgy, mint a svájci központi bank 4 milliárd dolláros aukciójáét).
A jegybanki forrásbőséghez lassan hozzászokó piacokat tegnap már jobban érdekelte, milyen eredményeket tesznek közzé a héten azok a nagy pénzintézetek, amelyekről még nem derült ki, mennyire égették meg magukat a subprime-ügyletekben. A tegnap jelentő Goldman Sachs - a világ legnagyobb befektetési bankja - megnyugtatta a kedélyeket: a november 30-cal zárult negyedik negyedévében elért 3,22 milliárd dolláros adózott eredmény jobb lett a vártnál, az egy részvényre jutó 7,01 dollár pedig egyenesen rekordot jelent. A Goldman közlése szerint ez főleg annak köszönhető, hogy idejében kezdtek a subprime-papírok esésére játszani, emellett a magasabb jutalékok is segítettek átvészelni a krízist. A Morgan Stanley ma, a Bear Stearns holnap ismerteti számait - de ha azok is jók lesznek, akkor is nehezen feledtethetik, hogy a világ pénzintézeteinek együttvéve eddig már több mint 65 milliárd dollárt kellett leírniuk a hitelválsághoz kapcsolódó veszteségeik miatt, és az OECD november végi becslése szerint a jelzálogpiaci bukások végösszege 300 milliárd dollár körül lehet majd.
