Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna 0,7 százalékos harmadik negyedéves gazdasági növekedése lényegében megegyezett az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzésével, ám a következő időszakban vélhetően szerényebb bővülés várható - derül ki az EB legfrissebb negyedéves gazdasági jelentéséből. A növekedés motorja részben az erős belső kereslet volt, részben a befektetések ismételt megugrása a második negyedéves kihagyás után. A következő negyedévekben azonban lefékezi a tempót a hitelpiaci válság: eddig alapvetően a pénzintézeti szektort rázta meg ez a probléma, az emiatt megnehezült hitelfeltételek csak a következő hónapokban kezdik el fékezni a gazdaság más ágazatait is. Novemberben ugyan 3,1 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja, ami hatéves rekord, ám az EB reményei szerint ez csak átmeneti, amit a magas olaj- és élelmiszerárak, továbbá a kedvezőtlen bázishatás okoz.
A brüsszeli bizottság pozitívan értékeli az elmúlt években lezajlott munkaerő-piaci reformokat, amelyek a rugalmasság és biztonság jobb elegyét teremtették meg. Ezeknek is köszönhető, hogy az 1994-es 11 százalékról 2007-re 7 alá csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint októberben 11 százalékkal, 4 milliárd euróra nőtt az eurózóna külkereskedelmi többlete szeptemberhez képest. Az export 2,3, az import 2,0 százalékkal bővült. Ez a pozitív fejlemény is tükröződhet az Eurobarometer idei őszi felmérésében, amely szerint javult az unió megítélése az EU lakosságának körében. Az uniós tagság támogatottsága például 1 százalékponttal, 58 százalékra nőtt. A közösség polgárait ugyanakkor aggasztja az infláció felgyorsulása.
