Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb nyomás alá kerülhetnek az élelmiszerárak szerte a világon, miután a gabonafélék irányadó árai jóval magasabbak lettek a decemberi árutőzsdei kontraktusok kifutása után. Ez azt jelenti, hogy a világ vezető gazdaságain végigsöpör majd az élelmiszer-infláció második hulláma - figyelmeztetett hétfői számában a Financial Times. A chicagói árutőzsdén főleg a búza-, illetve a rizsárak ugrottak meg: tegnap reggel például egy bushel búzáért 7,5 százalékkal többet kellett adni márciusi szállításra, mint a pénteken lejárt, 9,39 dollár/bushel irányadó árral számolt decemberi kontraktusban, ezzel először lépte át a 10 dollárt a benchmark a búza esetében. A kukoricánál több mint 5 százalékos volt az áremelkedés (ugyancsak márciusi szállításra), a januári szállítású szója ára 34 éves csúcsra kúszott fel, a rizs ugyanerre a határidőre soha nem látott szintre drágult. Az élelmiszerárak már az idén is a nyolcvanas évek eleje óta nem látott tempóban nőttek - idézett egy elemzőt a brit gazdasági napilap -, de az igazi növekedés még csak jövőre következik.
A mezőgazdasági nyersanyagok árai több tényező együttes hatására szabadultak el: idén a világ nagy agrártermelő területein időjárási okokból gyenge volt a termés, miközben már eleve alacsonyak voltak a készletek, a kereslet viszont intenzíven bővült. Utóbbi mögött részben a bioüzemanyagok térhódítása áll, részben pedig az, hogy a sikeres feltörekvő gazdaságokban a jövedelmek gyarapodása tovább növeli a hús és a tejtermékek fogyasztását. (Egy kínai 1985-ben fejenként átlag 20 kiló húst fogyasztott egy évben a The Economist adatai szerint, idén viszont már több mint 50 kilót. Egy kiló marhahús "kitermeléséhez" 8 kiló gabona fogy el.) Az USA mezőgazdasági minisztériumának előrejelzése szerint a világ kukoricakészletei 33 évi mélypontra, alig 7,5 heti fogyasztást fedező szintre eshetnek vissza, a búzakészletek pedig 9,3 hétre elegendő szintre, 47 éves mélységbe süllyedhetnek.
Az agrárárak hatása már az elmúlt hónapokban is meglátszott a vezető gazdaságok fogyasztói árindexén: az eurózóna inflációja novemberben főleg azért szökött fel a 2001 májusa óta nem látott 3,1 százalékos csúcsra (Napi, 2007. december 17.), mert az élelmiszerárak 4,3 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál. Szinte ugyanez játszódott le az USA-ban: ott az élelmiszerek egy év alatt 4,8 százalékkal drágultak, ami az energiaköltségek emelkedése mellett meghatározó szerepet játszott abban, hogy az infláció 4,3 százalékosra gyorsult az egy hónappal korábbi 3,5 százalékról.
