Több éve, az európai konvent előtt merült fel, hogy az európai alkotmányt egy bölcsek testülete készítse elő. José María Aznar akkori spanyol kormányfő kifakadt: nincs rá szükség - bölcseknek itt vagyunk mi… A mai uniós vezetők szerényebbek: az új testületnek az Európai Unió 2020-2030 közötti jövőképét kellene megrajzolnia, azt, hogy milyen külső és belső kihívásokra kell felkészülni. A mandátum meghatározásakor igyekeztek a két évre szóló megbízatást aknátlanítani: ne foglalkozzanak intézményi kérdésekkel (azokat a reformszerződés úgyis megoldotta), még csak ne is érintsék a költségvetést és a bővítési ügyeket. Ezzel szemben térképezzék fel a szakértők a másfél évtized múlva várható bevándorlási kihívásokat, a fenntartható növekedés aspektusait (beleértve az energetikai kihívásokat), hogy milyen mértékben módosulhat az európai szociális modell és milyen biztonságpolitikai környezettel szembesülhet majd az akkori unió. A testület létszáma tizenkét fő körül lehet, vezetőjéről máris megkezdődött a brüsszeli találgatós társasjáték. Felröppent Felipe Gonzáles volt szocialista spanyol kormányfő, Jorna Ollila, a Nokia főnöke és Pat Cox, az Európai Parlament egykori liberális elnökének neve. És hogy legalább az esélyesek köréből az új tagállamok se maradjanak ki, szóba került Vaira Vike-Freiberga volt lett elnök is. (Igaz, a 70 esztendős pszichológus csak tíz esztendeje tért vissza Lettországba, élete nagyobb részét Kanadában töltötte.)
