A jövőben azok a munkavállalók, akik nem ott dolgoznak, ahol állandó lakásuk van, állásuk elvesztése esetén mindkét uniós tagországban bejelentkezhetnek munkanélküliként. Erről állapodtak meg tegnap az EU szakminiszterei, több esélyt adva az álláskeresésnek és egyúttal enyhítve az unió munkaerő-piaci gondjain, hiszen ezentúl két ország munkahivatala is segíthet az elhelyezkedésben. Lapzártánkig nem derült ki, hogy bevált-e a soros portugál elnökség taktikája, hogy a két kérdésre együtt keresi a kompromisszumot. Főként London ellenzi, hogy a munkaközvetítők által kikölcsönzött munkavállalót az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint hat hét után már azonos jogok illessék meg, mint az állandó alkalmazottat. Cserében Lisszabon felkínálta, hogy a 48 órás munkahét ügyében opt-out-ot kaphat London, vagyis tetszésére van bízva, átveszi-e a maximális munkahétre vonatkozó jogszabályt. A munkaidő meghatározásában két változat közül választhatnak a tagállamok. Az egyik szerint a 48 órás munkahét kellő rugalmasságot biztosítana, mert egy teljes évet vennének referenciának. A másik változat akár heti 60 órát is engedélyezne, de csak háromhavi referencia alapján. A brüsszeli munkaidő-irányelv elfogadása véget vetne az elsősorban az orvosok ügyeleti idejéről szóló vitáknak, mert megkülönböztetné az aktív és nem aktív (a munkaidőbe nem beszámítható) ügyeleti időt. Brüsszel közölte: ha nem fogadják el a javaslatot, akkor visszavonja azt, és a jelenleg érvényes irányelv alapján eljárást indít a tagállamok ellen, ami sokmilliárdos kompenzációs perrel fenyeget. Magyarországon is sok orvos perben akarja érvényesíteni jogait, és utólag igényli vissza a teljes ügyeleti időre szóló bért.
