Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) őszi gazdasági előrejelzése szerint az Európai Unió gazdasági növekedése a 2007-es 2,9 százalékról várhatóan 2,4 százalékra csökken 2008-ban és 2009-ben egyaránt (az euróövezetben 2,6-ről 2008-ban 2,2-re, míg 2009-ben 2,1-re). Ez a tavaszi előrejelzéshez képest 0,3 százalékos korrekciót jelent, amit az EB az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piacon tapasztalt augusztusi válság utórezgésével magyaráz. Az energia- és nyersanyagárak megugrása az idén és jövőre is gerjeszti az inflációt, a következő hónapokban 2,4 százalékon tetőzik, de jövő nyárra már 2 százalékra mérséklődik.
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügypolitikáért felelős tagja pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a bizonytalansági tényezők szaporodásával magyarázta az enyhe hanyatlást, amely - hangsúlyozta - relatív, hiszen a 2,4 százalékos gazdasági növekedés nem számít rossznak. Felhívta a figyelmet, hogy a bizottsági elemzés az utóbbi hónapok fogyasztói és üzleti bizalmi indexek alapján készült és figyelembe veszi a globális gazdasági körülményeket is. Fontos, hogy miközben az Egyesült Államok gyengébben teljesít (az idén 2,1, jövőre csak 1,7 százalékos növekedéssel), addig a világgazdaság továbbra is növekvő pályán áll és ez lehetőséget teremt az EU számára is. Emellett reményt keltő, hogy ahogy idén, úgy jövőre is a belső magánfogyasztás számít a gazdaság motorjának, és további munkahelyekkel lehet számolni. Brüsszel a 2006-ban létesült 3,5 millió után 2007-2009 között további nyolcmillió új állást vár, aminek eredményeként 2009-ben 6,6 százalékos lesz a munkanélküliségi ráta.
Brüsszel a jövőt illetően is számol további kockázati tényezővel, például senki sem tudja megjósolni, drágul-e még az olaj vagy korrigál. Aggasztó jelenség az európai építőipar megtorpanása, amelynek szélesebb körű hatásai lehetnek, különösen, ha a pénzügyi piaci válság következtében marad a hitellehetőségek beszűkülése. Az EB egyfajta konszolidációs fáradtságot tapasztal az államháztartási hiány csökkentésében: a tagállamok kevésbé összpontosítanak költségvetési hiányuk mérséklésére, az idén 1,1, jövőre 1,2 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, az euróövezetben 0,8, illetve 0,9 százalék. Franciaország növekedése az EU-átlag alatt marad, megugró deficittel, Németország 2009-ben viszont már 0,2 százalékos költségvetési többletet produkál.
Kérdésre válaszolva Almunia foglalkozott Szlovákia 2009-re tervezett euróövezeti belépésével. A biztos hangsúlyozta, hogy majd csak jövő májusban értékelik ebből a szempontból a szlovák gazdasági adatokat, ám az már most látszik, hogy az infláció mértéke gond lehet. Igaz, jövőre még beleférhet a szlovák infláció az euró bevezetésének feltételébe, ám a 2009-re jelzett 3 százalék már problematikusabb, de a költségvetési hiányra vonatkozó adatok megfelelnek a kritériumoknak.
