Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 4,0 százalékon álló alapkamaton. Az ECB a hitelpiaci válság nyomán szeptemberben szakította meg kamatemelési ciklusát, s az ellentétes hatások közepette továbbra is kivár. A megugró élelmiszer- és energiaárak miatt októberben 2,6 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja, ami indokolná a kamatok növelését, ugyanakkor egyre erősebbek a gazdaság lassulásának jelei, ami a hitelköltségek drágítása ellen szól.
A szakértők teljesen megosztottak az ECB következő lépéseinek előrejelzésében. Van, aki úgy véli, hogy a kormányzótanács héjái és galambjai késhegyig menő harcot vívnak egymással, s bár az infláció megugrott, mégsem tudnak fölénybe kerülni az előbbiek. Mások éppen ellenkezőleg, úgy vélik, a bank nem engedheti meg, hogy a száguldó olajárak által hajtott infláció felgyorsulásának kockázata fokozódjon. Megint mások szerint az importált energiahordozók dollárban elszámolt árának növekedését ellensúlyozza az erős euró, ezért nagyobb gond, hogy ugyanez drágítja az exportot, s ezzel fékezi a gazdasági növekedést. Az európai munkaadói és munkavállalói szervezeteknek is ez utóbbi okoz fejfájást, ezért ellenzik a kamatemelést. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a döntést követően csak annyiban támogatta meg az inflációs veszélyt hangsúlyozók álláspontját, hogy kommentárjában előbb szólt erről, s csak ezt követően a gazdasági növekedés esetleges lassulásáról.
