Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Észt kormánypárti politikusok felvetették, hogy a nemzeti valutával, a koronával párhuzamosan lehetővé kellene tenni az euró használatát, azaz kettős valutarendszerre kellene áttérni. Az ötlet Taavi Veskimagitól, a kormányzó koalíció egyik pártja, az IRL parlamenti képviselőjétől származik, aki szerint ezzel a lépéssel lehetne ellensúlyozni, hogy az ország csak a tervezettnél később lehet az eurózóna teljes jogú tagja, mivel egyelőre nem tudja teljesíteni a maastrichti követelményeket. A honatya szerint az euró hivatalos valutává válásával a vállalatok megszabadulnának az átváltási költségektől, az euróalapú lakáskölcsönöket fizetőknek pedig nem kellene tartaniuk a korona leértékelődéséből fakadó többletköltségektől.
Közgazdászok és kormányzati politikusok nem osztják Veskimagi optimizmusát. Andrus Ansip miniszterelnök (képünkön) - aki az IRL koalíciós partnere, a Reform Párt feje - szerint a kettős valutarendszer fenntartása drága lenne, hiszen például kétféle készpénzkészletet kellene kezelni, és nem járna azokkal az előnyökkel, amelyeket várnak tőle. Jurgen Ligi, a parlament pénzügyi bizottságának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró párhuzamos használata önmagában nem járulna hozzá az infláció leszorításához, illetve a költségvetés egyensúlyban tartásához, márpedig ezeket kell az országnak megoldania a közös európai valuta bevezetése érdekében. Victor Trasberg közgazdászprofesszor szerint pedig a lépés aláásná a korona iránti bizalmat, mivel azt sugallná, hogy az észt kormány nem bízik az ország nemzeti valutájában.
Észtország gyorsan be akarta vezetni az eurót, ám az immár 7 százalékra növekedett infláció nyilvánvalóvá teszi, hogy a következő öt évben erre egyre kisebb az esély.
Rigában sem ért mindenki egyet a jövőt illetően. Ilmars Rimsevics, a lett nemzeti bank elnöke a napokban 2013-at jelölte meg a lettországi euróbevezetés új céldátumaként. Ezzel vitába száll a kormánnyal, amely 2012-ben szeretné felváltani a latot a közös európai valutával. Óvatos megfogalmazása szerint reálisnak tarja ugyan az egy évvel korábbi időpontot, ám ennek tartása nagy elszántságot tételez fel a politikusok részéről.
Lettország számára is az infláció jelenti a legfőbb akadályt a sikeres konvergencia végigvitelében, miután 11,4 százalékra szökött fel a pénzromlás üteme. Rimsevics elismerte, hogy nem észlelték előre azoknak a tényezőknek az összjátékát, amelyek miatt ennyire felgyorsult az infláció. A fő probléma az, hogy az ország gazdasági ciklusa éppen ellenkezően hullámzik, mint az EU többi országáé, ám éppen ezért minden esély megvan arra, hogy hamarosan túljutnak a jelenlegi, komoly kihívást jelentő helyzeten. Ha ugyanis az EU gazdasági növekedése lassul, miközben a lett GDP gyorsabban nő, az felpörgetheti az árak kiegyenlítődésének folyamatát. Ennek első jele lehet, hogy 2008-ban csökkenésnek indul az infláció - mondja a bankelnök, például csak az ingatlanárak 12-13 százalékkal zuhanhatnak, ami jótékony hatással lehet a teljes árszínvonal alakulására is.
