Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel mezőgazdaság az ország uniós csatlakozásának egyértelmű nyertese. Különösen az elmúlt hónapokban lehettek elégedettek a gazdák. Egyikük az MSNBC.com-nak azt nyilatkozta, hogy az árak fantasztikusak, mivel a Kelet-Közép-Európa nagyobb részét sújtó, Lengyelországot azonban nem érintő nyári szárazság miatt az egekbe szöktek a mezőgazdasági termékek árai. Szeptemberben Lengyelországban 2,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami a 2004. májusi EU-csatlakozás óta a legmagasabb havi árnövekedés, ezen belül különösen nagyot, 7,9 százalékot ugrott a zöldségek ára. A kenyéré 6,8, a tejtermékeké 3,4 százalékkal ment feljebb. Összehasonlításul elég megjegyezni, hogy 2006 egészében mindössze 4,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek és a nem alkoholtartalmú italok ára.
Mivel az élelmiszerek teszik ki a lengyel fogyasztói kosár 26 százalékát, a felgyorsult drágulás az egyik oka annak, hogy az infláció 2,3 százalékra, az elemzői várakozásokat meghaladó mértékűre gyorsult. Az áremelkedések a nemrégiben lezárult parlamenti választások egyik fontos vitatémájává váltak: a végül győztes párt, a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk azzal érvelt akkor még kormányon lévő ellenfelével szemben, hogy a közalkalmazotti fizetésekből lassan nem lehet megélni, s ezen változtatni kell.
Az élelmiszerek ára más régióbeli országokban is megszólalásra készteti a politikusokat. Szlovákiában a baloldali populista Robert Fico kormányfő a szupermarketláncok ellen indított verbális támadást, mondván: azok a felelősek az árak emelkedéséért. Magyarországon az éves szintű 10,8, illetve szeptemberi 2,2 százalékos drágulás a reálbérek jelentős csökkenésével párhuzamosan történik. Ráadásul a magyar mezőgazdaságot - szemben a lengyellel - fagykár és szárazság is sújtotta. Romániában szintén jelentősen nőtt az élelmiszerek ára - az aszály itt is elvitte a termés nagy részét -, emellett a termelőknek azzal is szembe kell nézniük, hogy változóban vannak a fogyasztói szokások: a közvetlen piaci vásárlást visszaszorítja a nagy áruházláncokban történő élelmiszer-beszerzés.
