Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több ütést került ki, mint Muhammad Ali - jellemezte egy Wall Street-i veterán Robert Rubint, a Citigroup Inc. most kinevezett elnökét, akinek meg kellene akadályoznia, hogy jóvátehetetlen baj keletkezzen az USA legnagyobb bankjának fenyegető válságából. A Citigroupnál eddig leginkább szürke eminenciásként működő Rubint akkor ismerte meg a világ, amikor Bill Clinton pénzügyminisztere volt 1995-1999 között. Ő hozta össze egy ritkán használt állami alap igénybevételével - vagyis a kongresszus megkerülésével - azt a 20 milliárd dolláros gyorssegélyt, amellyel 1995-ben Mexikót kihúzták az adósságválságból, de ő állt számos hasonló csomag mögött is, amelyekkel megtámogatták a megrendült feltörekvő piacokat, különösen az 1997-1998-as valutaválságok idején. (Bírálói ugyan késlekedésről is beszélnek, mert csak a thai válság tovagyűrűzése után dobta be a rendelkezésére álló eszközöket, megmentve Indonéziát és Dél-Koreát.) Legalább ekkora sikerként könyvelhette el, hogy az 1998 szeptemberében zárult pénzügyi évet többlettel zárhatta az USA költségvetése, 1969 óta először, nem is csekély mértékben.
A hetvenedik évében járó Rubin a Harvardon megkezdett tanulmányok után a Yale Universityn szerzett jogi diplomát, ám hamar ráébredt, hogy az ő világa nem a jog, hanem az üzleti élet. Arbitrázskereskedőként csatlakozott 1966-ban a Goldman Sachshoz, ahol 1990-ben írhatta névjegyére a társelnöki titulust, miután 1987-ben már alelnökként segített átvészelni a nagy brókercégeket érintő bennfentes kereskedelmi botrányokat. A Clinton-kormányzathoz már 1992-ben csatlakozott, pénzügyminiszteri kinevezése előtt a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületét vezette. 1999-es lemondása után került a Citigrouphoz a háromfős elnöki hivatal tagjaként, legutóbbi pozíciójában, az igazgatói bizottság elnökeként pedig elsősorban stratégiai tanácsokat adott, az operatív tevékenységben nem volt szerepe. Ennek ellenére elnökké kinevezésekor többen is felvetették: az évi több mint 17 millió dolláros fizetést húzó bankárnak is lehetett némi felelőssége abban, hogy a Citi belekerült abba a gödörbe, amelyből most neki kellene majd kihúznia.
