A jótékony célú adományozás a nagyvilágban már régen nem azt jelenti, hogy a szőrösszívű kapitalista magába száll és kitölt egy csekket egy árvaház javára - az adományozást bizonyos szint fölött éppúgy menedzselik, mint az alapjául szolgáló vagyont, ráadásul többnyire ugyanazok az intézmények. A nagy bankok private banking üzletágának listáján ma már többnyire a "filantrópiai szolgáltatások" is szerepel, a vagyonkezelési témákra szakosodott wealth-bulletin.com felmérése szerint azonban ez sok helyen csak elvben van így. A jótékonysági tanácsadásra szakosodott - volt Goldman Sachs-bankárok által alapított - New Philantrophy Capital marketingvezetője, Jai Mukherjee szerint a hozzájuk fordulók többsége azt tapasztalta, hogy privát bankárjukkal nem sokra mentek, ha adományozási ügyben kértek segítséget.
Ahol már kiépítették a private banking üzletágon belül a filantrópiai részleget, ott könnyebb dolga van az ügyfélnek. Az ezen a téren a legjobbak közé számító brit Coutts bank divízióvezetője, Mark Evans szerint a filantrópiai célokat lényegében ugyanúgy kell megközelíteni, mint a befektetéseket: létre kell hozni a jótékonysági portfóliót, meghatározva, mennyit szán rá az ügyfél, hol akarja pénzét elhelyezni - helyi, országos vagy nemzetközi célt akar-e választani - és milyen típusú ügyeket akar támogatni. A Coutts rendszeres fórumot is szervez, ahol a bankárok találkozhatnak a jótékonysági szervezetekkel, illetve az adományozni szándékozókkal, emellett létrehoztak egy hálózatot is, amelynek révén a kisebb jótékonysági szervezetek is kapcsolatba kerülhetnek olyanokkal, akik helyet keresnek pénzüknek.
A világ legnagyobb vagyonkezelőjének számító svájci UBS külön hangsúlyt helyez a nagy vagyonnal bírókra, akik szeretik, ha a nevükhöz kötődik a jótéteményük - ilyen lehet program régi iskolájukban vagy egy olyan jótékony invesztíció, amely illeszkedik az adományozó üzleti vagy személyes profiljához. Az igazán gazdagok pedig akár jótékonysági branddé is válhatnak, ha valamit tartósan a nevükhöz kapcsolnak - tipikusan ilyenek a nevesített alapítványok. Ez utóbbit akkor is szeretik a gazdagok, amikor már ki akarnak szállni a pénzcsinálásból - a HSBC Private Bank például ezt tartja egyik szakterületének. Ügyfelei többsége már aktív korában is költ adományozásra, de az igazán nagy pénzek útját akkor kell egyengetni, amikor valaki visszavonul, eladja vállalkozását és abból akar jótékonykodni.
