Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár érdektelenségbe is fulladhatott volna a Lisszabon mellett tartott pénteki EU-orosz csúcs, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hasonlítja a tervezett amerikai rakétapajzs körüli nézeteltérést a kubai rakétaválsághoz. Igaz, az orosz elnök, akinek ebben a minőségében ez volt utolsó csúcstalálkozója az európai vezetőkel márciusi leköszönése előtt, azonnal visszakozott, és baráti viszonyát hangsúlyozta az amerikai elnökkel. Az egyéb konkrét eredményre hiába váró nemzetközi sajtó azonban megkapta, amit akart: az annak idején atomháborúval fenyegető válság felemlegetése uralta a szombati lapok címoldalát. Más nem is igen történt: a sovány eredmények között említhetjük az acélmegállapodást, amelynek értelmében az EU kvótát emel, így biztosítva a Romániába és Bulgáriába irányuló orosz export lehetőségét - ezt azonban nyugodtan aláírhatták volna szakértői szinten is.
A lényeges ügyekben azonban nem történt haladás, megismételték az ismert álláspontokat: Moszkva szeretné, ha befektetői teret kapnának az EU energetikai piacán, aminek egyetlen feltétele van: a kölcsönösség, vagyis az uniós vezetők már rutinszerűen visszapasszolják a labdát az orosz térfélre.
Varsó továbbra is akadályozza az EU-orosz kapcsolatokról szóló új partnerségi egyezmény megvitatását, a Kreml pedig továbbra sem oldja fel a lengyel élelmiszerekre kimondott importstopot. Igaz, ebben az új lengyel kormány változást hozhat, de ez még odébb van. Politikai téren történt némi elmozdulás, Putyin hosszas kötélharc után bejelentette, az EBESZ-megfigyelők ellenőrizhetik az orosz választásokat, sőt az elnök javasolta egy közös EU-orosz polgárjogi intézmény brüsszeli felállítását, amelybe Moszkva anyagilag is beszállna. Az emberi jogok, a demokratikus értékek megsértésének kivizsgálása akár pozitív fejlemény is lehetne, de a kezdeményezést némileg hitelteleníti, hogy az orosz jogbiztonság érdekében a legtöbbet mindjárt maga az orosz kormány tehetné.
