Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ellentétes az uniós joggal a VW-törvényként ismert jogszabály, amely különleges jogokat biztosít a német államnak, csorbítva a Volkswagen (VW) AG részvényeseinek jogait - mondta ki tegnapi ítéletében a luxemburgi Európai Bíróság. Uniós jogba ütközik, hogy a részvényesek szavazati jogát 20 százalékban maximálják és ugyancsak jogellenes, hogy a VW-törvény 80 százalékra emelte a szükséges szavazattöbbséget a közgyűlés azon határozataihoz, amelyekhez a vállalati törvény szerint 75 százalékra van szükség. Végül a bíróság szerint nincs joga a szövetségi államnak és Alsó-Szászország tartománynak ahhoz sem, hogy mindaddig két-két tagot delegáljon a cég felügyelőbizottságába, amíg a társaságban részvényekkel rendelkezik. A bíróság ezzel a várakozásoknak megfelelően igazat adott az Európai Bizottságnak, amely a tőke szabad mozgásának korlátozása miatt korábban eljárást indított a német autókonszern ellen.
A bíróság emlékeztet rá, hogy az uniós szerződés tiltja a tagállamok közötti tőkemozgás bármilyen korlátozását. Ilyen korlátozásnak minősül minden olyan előírás a tagországokban, amely visszatarthat a közvetlen befektetésektől. A bíróság megállapította, hogy a VW-törvénynek jelenlegi formájában ilyen visszatartó hatása lehet. Az ítéletnek kihatása lehet a lex Molként elhíresült magyar törvénymódosításra, amely különleges jogokkal kívánja felruházni a stratégiai jelentőségű magyar cégeket arra az esetre, ha ellenséges célú külföldi felvásárlások célpontjai lennének. Brüsszel már vizsgálja a törvényt és még elfogadása előtt felszólította a magyar kormányt, hogy legyen tekintettel az uniós szabályozásokra.
