Az EU múlt hét végi lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamoknak sikerült megoldást találniuk a még nyitott kérdésekre, és ezzel tető alá került a reformszerződés. A Hollandiában és Franciaországban 2005 tavaszán népszavazáson elvérzett alkotmány örökébe lépő reformszerződés egyrészt biztosítja az EU hatékonyabb működését, másrészt eltekint olyan jelképek meghatározásától, mint az uniós himnusz vagy zászló, amelyek az EU föderális berendezkedését vetítenék előre. Az eredetileg hat tagállamra szabott római szerződést ötven év alatt számos alkalommal toldozták-foldozták, ám gyökeres reformjának hiánya fékezte az integráció fejlődését. A reformszerződést hivatalosan december 13-án írják alá, és a tervek szerint jövőre ratifikálják a tagállamok, így 2009-ben hatályba léphet. Lisszabonban sikerült megoldást találni néhány tagállam külön kívánságára. Varsó el akarta érni, hogy a reformszerződés tartalmazza a "majdnem blokkoló kisebbség" pontos intézményét. Eszerint ha egy döntést csak halvány többséggel sikerül elfogadni, a kisebbségben maradt országok valamelyike vitális érdekére hivatkozva kérheti annak elhalasztását. Az úgynevezett Ioannina- formula eddig is érvényes volt, ám hivatalosan nem volt része az alapszerződésnek. A kompromisszum lényege, hogy a varsói követelést egy jegyzőkönyv formájában csatolják az alapszerződéshez - így annak továbbra sem része, ám maga az alapszerződés kimondja, hogy az Ioannina- formulát csak az összes tagország beleegyezésével módosíthatják. Vita volt az Európai Parlament képviselői helyeinek újraelosztása körül, Olaszország ugyanis nem volt hajlandó elfogadni, hogy a jövőben az eddiginél kevesebb hellyel rendelkezik, végül is sikerült további egy helyet kapnia. Szófia elérte, hogy a bolgár evro is az uniós fizetőeszköz lehetséges helyesírási változatai közé került.
