Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem ütközik az uniós közösségi jogba a magyar helyi iparűzési adó (hipa) - mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Bíróság, elutasítva a többi közt a Tesco Áruházak, a Vodafone, az Erste Bank, a Schneider Electric Hungária, valamint az E.On és az OTP-csoport több társaságának keresetét. A cégek arra hivatkoztak, hogy ez az adónem nem egyeztethető össze az EU úgynevezett hatos hozzáadottérték-adó (héa - Magyarországon ez az áfa) irányelvével. Ez kimondja, hogy a tagállamokban csak egyetlen, forgalomra vonatkozó adónemet lehet kivetni, viszont nem tiltja meg vagy korlátozza, hogy a tagállamok a forgalmi adóktól eltérő adót, illetéket vagy terhet vezessenek be. Az ezt tartalmazó hatos direktívát most a bíróság úgy értelmezte: a közösségi jog megengedi a hozzáadottérték-adóval versengő adószabályozást.
Az Európai Bíróság ítéletében megállapítja, hogy a közösségi héa-irányelvekkel összeegyeztethető a hipa, mert tételesen kimutatható, hogy annak nem az adott vállalat forgalmából származó bevétel az alapja. A bíróság szerint amennyiben egy adott adónem - ez esetben a hipa - nem rendelkezik a héa alapvető jellemzőivel, akkor az nem ütközik az uniós jogba. Márpedig a hipa alapja nem a termelés vagy forgalmazás valamely szakaszában hozzáadott értékre korlátozódik, hanem az adóalany teljes (bizonyos tételekkel csökkentett) árbevételére terjed ki. Különbség az is, hogy míg az áfa a végső fogyasztót terheli, addig a hipa kialakítása során nem volt cél, hogy azt a végső fogyasztóra hárítsák. A magyarországi önkormányzatok fellélegezhetnek, mert ha számukra hátrányos ítélet született volna, az mintegy ezermilliárd forint visszafizetésére kötelezte volna őket.
