Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már egyre több euróövezethez tartozó ország aggódik az erős euró miatt, és ezért az árfolyam-ingadozások kérdésében a pénzügyminiszterek tegnapi luxemburgi ülésükön közös álláspontot akartak kialakítani. A lapzártánk után véget ért tanácskozáson főként a G7-országok október 19-ei pénzügyminiszteri találkozóját tartották szem előtt, annak hangsúlyozásával, hogy "az erős árfolyam-ingadozások nem kívánatosak".
A pénzügyminiszterek mindenekelőtt a japán, a kínai és az amerikai valuta árfolyamát tartják aggasztóan alacsonynak, ami rontja az euróövezet versenyképességét. Miután a múlt héten az euró a dollárral szemben ismét rekordot döntött (1,4283), Romano Prodi olasz kormányfő bírálta Washingtont, mert az csak a nemzeti érdekeit tartja szem előtt. A tagállamok egy része azt sem bánná, ha az Európai Központi Bankra (ECB) is sikerülne nyomást gyakorolni a kamatcsökkentés érdekében. Miután az Egyesült Államok nemcsak meglepő mértékben vágott kamatot, de a várakozások szerint ez folytatódik, a magasabb eurókamat szintén a közös valutát erősíti. Az csak a hétfő esti vitában derül ki, hogy Berlin is csatlakozik-e az eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereinek) elnöke, Jean-Claude Juncker (képünkön) felhívásához, hogy szabjanak egy markánsabb irányvonalat, pénzügypolitikát az euró árfolyamának kialakításához. Az ECB függetlensége fölött őrködő Németországnak meg kell vívnia többek közt Párizzsal is, amely exportja lanyhulását az euró erősségével magyarázza.
Az EU-pénzügyminiszterek mai értekezletükön várhatóan megerősítik azon elkötelezettségüket, hogy minden eszközt mozgósítanak a költségvetési deficit csökkentésére. Azaz például a vártnál magasabb állami bevételeket szinte automatikusan a hiány mérséklésére kell fordítani a szufficit mielőbbi elérése érdekében. A tagállamok képviselőiből álló gazdasági és pénzügyi bizottság szövegtervezete felszólítja a tagországokat, hogy tegyék hatékonyabbá a hiány megelőzését szolgáló eszköztárat, és ezért az Európai Bizottságot is megbíznák az eszközök finomításának kidolgozásával. Kérdés, hogy miután Párizs visszakozott a szufficit elérésének 2010-es célkitűzésétől - és inkább kétéves haladékot szeretne kapni -, milyen nyomás nehezedik majd rá partnerei részéről.
Újfajta globális egyensúlyhiányt hozhatnak létre a mostani pénzügyi és gazdasági fejlemények - jelentette ki a Financial Timesnak adott interjújában Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leköszönő vezérigazgatója. Ezen mindenekelőtt azt érti, hogy a dollár nagyot esett az euróval és néhány más devizával szemben a hitelpiacok szűkösebbé válása és a Fed kamatvágása nyomán. Ma a dollár alulértékelt - hangsúlyozta a hónap végén távozó IMF-vezér, hozzátéve, hogy néhány évvel ezelőtt nyilvánvalóan túlértékelt volt. Rato figyelmeztetett a túlzott pénzpiaci volatilitás veszélyeire, utalva azokra az aggályokra is, amelyek szerint a dollár/euró viszony egy összetettebb globális sztori része. Ez magában foglalja a jüan helyzetét is, valamint a japán jent, amelynek árfolyama szintén nem megfelelő, részben a végletesen alacsony kamatok miatt. A devizapiacok alakulása feltehetően központi téma lesz az IMF hó végi közgyűlésén, ahol a résztvevők várhatóan kihasználják az alkalmat arra is, hogy áttekintsék a hitelválság szélesebb következményeit. Rato szerint a világnak tanulnia kell a leckéből, de anélkül, hogy lemondana a pénzügyi liberalizációról és globalizációról. Ami a világgazdaság általános állapotát illeti, az IMF vezetője szerint a hitelszűke miatt világszerte fennáll a növekedés lassulásának kockázata, ám eközben az inflációs kockázat is fennmarad, mert a nyersanyagárak magasak és a világgazdaságban kevés a tartalékkapacitás.
