Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Litvánia továbbra sem tett le arról, hogy megszerezze az Európai Bizottság engedélyét az ignalinai atomerőmű élettartamának meghosszabbításához. Az ország európai uniós csatlakozási szerződése értelmében 2009-ben le kellene zárni a szovjet időkből örökölt, csernobili típusú létesítményt. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke márciusban a litván parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy nem lehet változtatni a csatlakozási szerződésen, ám a litván kormány abban reménykedik, hogy praktikus érvekkel rá tudja venni az európai döntéshozókat véleményük megváltoztatására.
A litván álláspont egyik kulcseleme, hogy bár az ignalinai erőmű egyik reaktorát leállították, ám a megmaradt blokkok éves kapacitása így is 1300 megawatt, ami Litvánia áramszükségletének 70 százalékát fedezi. Ezek élettartamát legalább 2012-ig meg lehetne hosszabbítani, amíg kiépül az országot Lengyelországgal és Svédországgal összekötő távvezeték. Az üzemidő növeléséről ugyanakkor 2008 közepéig döntést kellene hozni, mert az erőmű direkt rá szabott fűtőelemekkel működik, amelyek gyártása időigényes. Ha végül be kell zárni a létesítményt, akkor gáztüzelésű erőművekből kell pótolni a kieső elektromos energiát, ami 40 százalékkal drágább, ráadásul növeli Litvánia és ezzel az EU kiszolgáltatottságát az orosz gázszállításoknak - érvel a litván kormány.
Az EB ugyanakkor a megfontolandó szempontok ellenére vélhetően azért ragaszkodik Ignalina bezárásához, mert ha eltekint ettől, az precedenst teremt más országok számára. Elsősorban Bulgáriáról van szó, amelynek kormánya keresi a lehetőséget a kozloduji erőmű újraindítására, amelyet az EU-belépés feltételeként kellett elzárnia, szintén a szovjet időkből származó technológiája miatt. Ennek kiesése jelentős importbevételtől fosztja meg a balkáni országot és Albániában például komoly áramellátási zavarokat okoz.
Litvánia új atomerőmű építését tervezi a jelenlegi mellett, amely 3200-3400 megawatt teljesítményű lesz, ám ennek megvalósítása még messze van. A litván, lett, észt és lengyel együttműködéssel készülő létesítmény 2015-től termelhet áramot.
