Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel kormány kampányt indított az ország uniós csatlakozása után külföldön, elsősorban Nagy-Britanniában és Írországban munkát talált lengyelek hazacsábítása érdekében. Hivatalos adatok szerint 1,2 millió, nem hivatalos becslések szerint 2 millió, többségében 26 évesnél fiatalabb lengyel munkavállaló dolgozik külföldön, főként építőipari munkások, orvosok és nővérek. Amikor útnak indultak, magas volt a lengyelországi munkanélküliség, nehezen kaptak munkát hazájukban, ám ma éppen azokban az ágazatokban, elsősorban az építőiparban jelentkezik munkaerőhiány a jól képzett munkavállalók piacán, ahonnan a legtöbben távoztak.
A munkaerőhiány komoly gazdasági kockázatokat is hordoz, hiszen a feszes munkaerőpiacon gyorsan nőnek a bérek - az idén például eddig 10,5 százalékkal emelkedtek -, ami az infláció felpörgésének veszélyével jár. A lengyel nemzeti bank az idén háromszor emelte alapkamatát -, 4,75 százalékra - részben éppen a bérinfláció megelőzésének szándékával. Ugyanakkor a külföldön dolgozók hazacsábítása kétélű fegyver: miután az általuk hazautalt valuta számottevően hozzájárul az ország pénzügyi egyensúlyának fenntartásához, ennek csökkenése is gondot okozhat.
Kérdés persze, hogy hányan térnének vissza szívesen Lengyelországba. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint a külföldön dolgozó lengyelek fele nem tervezi ezt, a kormány adatai szerint viszont csak ötödük maradna külföldön, ötödük a hazautazást tervezi, a többiek pedig bizonytalanok. A külföldre szakadt honfitársak fülének szánt szirénhangok persze nem teljesen őszinték. Az országban október 21-én választások lesznek, aminek kimenetelét befolyásolja, hogy a szavazati jogát hazája határain kívül gyakorló több millió lengyel kire adja a voksát. Az ellenzék eddig azzal vádolta a kormányoldalt, hogy nem törődik velük, a Lech Kaczynski államelnök által bejelentett tájékoztatási és oktatási csomag válasz erre a vádra. A kormányzó Jog és Igazságosság pártjával a közvélemény-kutatások szerint fej fej melletti versenyt vívó Civil Platform vezetője, Donald Tusk viszont Nagy-Britanniában és Írországban keresi fel a helyi lengyel közösségeket, hogy pártja mellett kampányoljon.
