A bolgárok lelkesen vásárolnak. Lakást, autót, házi mozit, háztartási gépeket vesznek hitelre, pedig hagyományaik miatt nem is olyan rég még idegenkedtek a hosszú távú eladósodástól. A bolgár nemzeti bank adatai szerint a lakáshitelek állománya 78 százalékkal emelkedett 2007-ben, miután 2006 egészében már 74 százalékkal nőtt 2005-höz képest. A gyorsulás az ország januári uniós csatlakozása előtt elkezdődött, amikor a bankok elmozdultak a tradicionális hitelezéstől a kölcsönfelvételt megkönnyítő, új módszerek felé. Ennek jegyében míg 2003-ban még átlag 10,5 százalékos kamattal adták a hiteleket, ma már hét százalék a ráta. Ennek megfelelően egy tipikus, 38 ezer eurós lakáshitel havi törlesztőrészlete az öt évvel ezelőtti 350-ről 250 euróra csökkent. Egy olyan országban, ahol a havi átlagfizetés 200 euró, ez a változás erősen ösztönöz a kölcsönfelvételre.
Miközben a bankok hivatalos álláspontja szerint ügyfeleik törlesztési kötelezettségének összege nem érheti el havi jövedelmük 60 százalékát, valójában sok család büdzséje 70 százalékáig tartozik a pénzintézeteknek, mivel sokszor nem kérnek tőlük jövedelemigazolást a kölcsönök odaítélése előtt.
A hivatalos statisztikai adatok szerint a háztartások átlagjövedelme 315 euró. A fogyasztói hitelek 59 százaléka ugyan olyan családokat terhel, amelyek jövedelme kevesebb 510 eurónál, ám jelentős részükkel, 29 százalékukkal olyan háztartások tartoznak, amelyek havi 250 euróból élnek.
Az eladósodottság növekedése miatti a bolgár nemzeti bank szeptember 1-jével megemelte a kereskedelmi bankok nála őrzött kötelező letéteit, ám ennek hatására csak néhány pénzintézet emelte átlag egy százalékkal hitelkamatait. Ezért erősen kétséges a lépés hatásossága. Ráadásul a bankok egyre újabb ösztönzőkkel jelennek meg a piacon, kezdve a kezelési költségek csökkentésétől a futamidő akár 35 évre történő elnyújtásán át a nulla önrészes kölcsönök bevezetéséig.
Szomorú tény ugyanakkor, hogy a hitelek előnyeit csak a bolgárok fele élvezi, a lakosság 50 százaléka ugyanis nem képes ezekkel élni.
