Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők szerint hosszabb távon elszakadhat a gazdasági realitásoktól a bérek növekedése Csehországban. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy a jelenség mögött egyrészt a termelékenység hasonlóan gyors ütemű bővülése áll - azaz a munkavállalók megérdemelten részesednek javuló teljesítményük gyümölcseiből -, másrészt a gazdaság bizonyos ágazataiban mutatkozó munkaerőhiány is húzza a béreket, ám nem olyan mértékben, ami felboríthatja a termelés és a fogyasztás egyensúlyát. Nem egy elemző azonban hangsúlyozza, hogy hosszabb távon sok vállalatnak gondot okozhat ez a tempó. Elmaradhatnak a versenyben riválisaiktól mind termelési, mind bérfizetési oldalról.
A második negyedévben 7,4 százalékkal,
21 462 koronára (198 298 forint) nőtt a bruttó átlagbér Csehországban, míg a reálbérek 4,9 százalékkal bővültek - adta hírül a statisztikai hivatal. Ez ugyanakkor óriási eltéréseket takar: nagyjából a foglalkoztatottak kétharmadának keresete nem éri el az átlagot, sőt egyes térségben ez az arány elérheti a háromnegyedet is. Emellett a cseh bérek még mindig jóval alatta maradnak a nyugat-európai kereseteknek. Előrejelzések szerint például a legkorábban 2037-ben egyenlítődhet ki a különbség a csehországi és a németországi jövedelmek között. Ugyanakkor a visegrádi négyekkel összevetve Csehország áll az élen - a 15 112 koronás szlovák átlagbérekhez képest például egyharmados fölényben vannak a cseh keresetek.
Egyes szakértők szerint az idei nominális bérnövekedés közelíti a 8 százalékot Csehországban, míg mások óvatosabbak, csak 6,7 százalékot várnak. Kérdés, teszik hozzá, hogyan befolyásolja jövőre a béralkukat a korábban vártnál minden bizonnyal magasabbra kúszó infláció.
