Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élelmiszerár-robbanás még csak a sztori kezdete, az igazi kérdés az, hogy a monetáris döntéshozók miként reagálnak a fogyasztói árindex alakulására, illetve, hogy az élelmiszerek drágulása milyen mértékben szivárog majd be a maginflációba - kommentálta a Reutersnak az e hét elején megjelent augusztusi kelet- és közép-európai inflációs mutatókat az UniCredit bécsi elemzője. A szakember azután foglalta össze véleményét, hogy sorra jöttek ki a régió országainak augusztusi inflációs adatai, a visegrádiaktól a balti államokon át Romániáig (a lengyelt holnap teszik közzé). Többségükön meglátszik az aszályos nyár hatása: szinte mindenütt az élelmiszerek emelték a vártnál feljebb a fogyasztói árindexet.
Romániában a júliusi 4 százalékról 5-re kúszott fel az év/éves infláció, az élelmiszerárak emelkedése pedig ez idő alatt 2,8 százalékról 5,4 százalékra ugrott. Ez senkit nem lepett meg, hiszen Romániában a gabonatermesztő területek kétharmada megszenvedte az idei szárazságot; mindemellett az infláció növekedéséhez a lej gyengülése is hozzájárult, feljebb emelve olyan tételek árát, mint az üzemanyagok vagy a jellemzően euróban fizetett lakásbérleti díjak.
Csehországban még a visszafogott, éves összevetésben 2,4 százalékos inflációban is szerepet játszott az élelmiszerek drágulása (a nem szeszes italokkal együtt 2,9 százalékkal emelkedtek áraik); itt az elemzők arra számítanak, hogy két hónapon belül elérik a jegybank 3 százalékos célszámát, mert a háztartások kereslete tovább bővül, a bérkövetelések pedig erősödnek. Ezzel együtt a Bloomberg által megkérdezett elemzők úgy vélik, az idén már háromszor kamatot emelő prágai jegybank egészen decemberig várhat egy újabb emeléssel, hála az erős koronának.
Szlovákiában is részben az erős valuta segítségével tudják tartani az árakat - a tegnap közzétett augusztusi inflációs adat megegyezett az egy hónappal korábbi 2,3 százalékkal -, ami esetükben azért különösen fontos, mert 2009 januárjában be akarják vezetni az eurót (várakozások szerint a jelenlegi trend folytatódása mellett az inflációs feltétellel se lesz gond). Szlovákia a tekintetben is kilóg az euró után többnyire csak vágyakozó új uniós tagok sorából, hogy itt csökkentek az élelmiszerárak a múlt hónapban (a nem szeszes italokkal együtt 0,4 százalékkal lettek olcsóbbak júliushoz képest). Pozsonyi tudósítónk szerint azonban szeptemberben már sorra jelentik be az élelmiszerár-emeléseket (tej, baromfi, pékáru), így lehet, hogy még lesznek meglepetések a következő hónapok adataiban.
Más hajtóerő áll a balti államokban gyorsuló drágulás mögött, ezekben a túlhevülés jeleit látják egyre nyilvánvalóbbnak az elemzők.
Lettország több mint tíz év óta először produkált két számjegyű (10,1 százalékos) év/éves inflációt augusztusban. A statisztikai hivatal szerint a legjobban a dohány és az élelmiszer ára ment fel, ám az is látszik, hogy a kormány ez év elején elfogadott antiinflációs csomagja még nem érezteti hatását (igaz, számos fontos döntés - például a lakáshitelezés megszigorítása - csak júliusban lépett hatályba). A fő baj azonban a gazdaság fék nélküli robogása: a GDP az első félévben 11,1 százalékkal gyarapodott, a folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben csaknem a GDP 26 százalékára rúgott. A Fitch már augusztusban leminősítéssel fejezte ki véleményét, s az elemzők azóta is folyton hangoztatják: ennek nem puha landolás lesz a vége.
Litvániát valamivel kevésbé tartja túlfűtöttnek a piac - az első félévben 8,1 százalékos GDP-növekedés mellé ott csak 5,5 százalékos infláció társult augusztusban -, de a várható gázárnövekedés, illetve a GDP 13,1 százalékát elérő fizetésimérleg-hiány ott is a fogyasztói árindex emelkedését vetíti előre.
